Aki szurkot forgat, megmocskolja kezét.
Akár lopjon, akár a zsákot tartsa: egy tolvajság.
Igen facsarja a paréjt. (Igen önző.)
Nehezen hal meg az öreg, ugy hozzá szokott az élethez.
Mindent egy rámára von.
Baj a várban bizni, nem katonáiban.
Ott is emlegetik az embert, a hol szidják.
Tarkán kurtát cserélt.
Szerencsétlenség mellett jó henyélni. (Azaz semmibe nem fogni, mert nem sikerül.)
Egy regét dallanak.
Ki hamar sir, hamar nevet.
Sétál mint a páva.
A parasztra kardot kötnek, katonának hivják.
Tarka mint a pulykatojás.
Nagyur s kapás mind egy rakás.
Parázna embernek minden kenyér édes.
Könnyen beszél, ki már megőrlött.
Nagy száj nagy falatokkal telik.
Bedugták a száját egy darab subával.
Jobb a vén árnyéka, mint az ifju kardja.
Előbb szánts, aztán bánts.
Sok se tarthat örökké.
A mint szaladsz, ugy haladsz.
Tetézve adni vissza a csapott vékát.
Minden örömhöz vegyül egy kevés üröm.
Mit a természet nem adott, megkinálhat vele szerencse.
A szegény nem nagyur, mie van, ahoz nyul.
Nagyra viszed az ökörszemet.
Nincs könnyebb mint a szó: fekve is ki lehet mondani.
Lakat van a száján.
Bor s kenyér nélkül a test nem finczározik.
Ordit mint a sümegi szamár.
Hitvány szomszéda van: maga dicséri magát.
Ki mit szeret, ha nem szép is, kedves az annak.
Szaga után borra, mint jó vizsla nyulra.
Pecsenyeforgatás nem jóllakás.
Sajtó alatt válik a sajt.
Uj seprü jól seper.
Minden rosz puskásnak van egy kifogása.
Fáradsággal adják a tudományt.
Porba buzát, sárba árpát. (T. i. vess. Gazdasági szabály.)
Két pofára eszik, mint a dolgos betyár.
Akkor legrosszabb a rosz, mikor magát jónak szinli.
Nehéz az ördögöt bemeszelni.
Két táskára szerződött.
Szökött szolga nem mond jót urárul.
Zsidó is megverte fiát, mikor először nyert.
Vaknak mutatsz tükröt.
Egy virág nem hozza meg a tavaszt.
Rómába menni, pápát nem látni.