Általános tudnivalók: – ha együtt megyünk valakivel, akinek köszönnek, kötelezően nekünk is vissza kell köszönnünk, – széles utca túloldalán lévő ismerősünknek elég egy barátságos kézlegyintés, – köszönés közben szembe kell nézni

-a bemutatkozást mindig az érkező, a belépő kezdeményezi. – miután szembe nézünk azzal, akinek bemutatkozunk, jobb kezünket helyezzük egy esetleges kéznyújtáshoz készenlétbe. – most következik az, hogy az ismeretséget kezdeményező mondja jól érthetően a teljes nevét, – ezután mondja nevét az, akinek bemutatkoztunk.

A társadalmi érintkezésben a köszönést a bemutatkozás, majd a kézfogás követi. A bemutatkozás harmadik fél segítsége nélküli ismeretségkötés.

Az a képesség, amelynek birtokában az ember megérzi, hogyan kímélheti meg szavaival és viselkedésével mások érzékenységét. A figyelmességgel rokon lelki tulajdonság, finom érzék, emberismeret, jó ízlés, megértés mások iránt. Talán az önzetlenséghez áll a legközelebb. A tapintatot nevelés útján sajátíthatjuk el. A tapintatos ember nem beszél, nem kérdez olyasmit, amivel kellemetlenséget okozhat a másik személynek. […]

Néhány jótanács! – a kívánok igét mindig tegyük hozzá – 25 éven túl „Kezét csókolom”-mal szokás köszönni, bár ez csak hazai szokás! – a Szia elfogadott köszönési forma a fiatalok között.

Ha arra kényszerülünk, hogy magunkat mutatjuk be: Vegyük ki kezünket a zsebünkből. Nézzünk szembe azzal, akinek bemutatkozunk. Jobb kezünket helyezzük egy esetleges kéznyújtáshoz készenlétbe. Mondjuk meg a teljes nevünket becenév nélkül. Ha mi mutatjuk be barátunkat egy idősebbnek akkor a szöveg a következő: Tessék megengedni, hogy bemutassam barátomat, XY-t. Ha mi mutatjuk be a barátunkat […]

A bemutatkozási rangsor ugyanaz mint a köszönésé: – általában a férfi a nőnek – a fiatal az idősebbnek, – az alacsonyabb rangú a magasabb rangúnak mutatkozik be.

A bemutatáshoz harmadik személy segítségét vesszük igénybe. Idegenekből álló társaságban sem mi nem maradhatunk ismeretlenek, sem a velünk lévők. Tehát mindannyiunknak be kell mutatkoznunk.

A társas érintkezés egyik legfontosabb passzívája, a megbízhatóság jele. A pontosság udvariasság, a pontatlanság pedig udvariatlanság. A pontosság az egymás iránti megbecsülést, a másik tiszteletét fejezi ki. A pontosság elárulja, hogy az ember ura-e saját időbeosztásának, vagy sem. A tapintatos ember fellépésének egyik alapja a pontosság, megbízhatóság.

A remény művészete. Általa többet érünk el, mint erőszakkal. A türelem meghosszabbítja a barátságot, tartópillére a bölcsességnek. A türelemhez önuralomra van szükség. A türelmetlenség gyakori következménye a modortalan viselkedés.

Amikor mindenkinek bemutatkoztunk és nem tudtuk megjegyezni valakinek a nevét, akkor nyugodtan rákérdezhetünk ismét a beszélgető partnerünktől.

Az illedelmesség a viselkedés az a muvészetté emelt foka, amellyel valaki tiszteletet ébreszt anélkül, hogy irigységet keltene. Az illemtudó ember jó modorú, udvarias, tapintatos. Beszélgetés közben nem vág más szavaiba, modora bizalomgerjesztő, nem bizalmaskodó, a hölgyekkel szemben udvarias, ügyel testtartására, arckifejezésére.

A köszönés alapszabályai: előre köszön a – férfi a nőnek – fiatal az idősebbnek – alacsonyabb rangú a magasabb rangúnak

A jó modorú ember viselkedése párosul az előzékenységgel, illő magatartással. Az előzékenység nincs nemhez, korhoz, beosztáshoz kötve. Egyik szabálya az, hogy ne legyünk feszesek és mogorvák. Az előzékenységgel önbecsülést és megbecsülést nyerhetünk, viszonzást és békés együttélést eredményez. Nem szabad nyilvántartani előzékenységünket, és ne követeljünk ellenszolgáltatást.

A meghajlás testbeszédes bók. Kézfogással együtt, társasági összejöveteleken az első találkozáskor, búcsúzásnál gyakori.

Jó érzést akarunk kelteni másokban, ezért vagyunk figyelmesek. Odafigyelés és emlékezőtehetség kell hozzá (partner neve). A figyelmesség alatt nem az ajándékozást kell éretni. A legnagyobb figyelmesség, ha engedjük partnerünket beszélni, nem vágunk a szavába. Egy kedves szó, mosoly felkelti a másik fél szimpátiáját, utat nyit a társalgás, ismerkedés felé.

Találkozáskor a napszakokhoz igazodva kívánunk Jó reggelt /napot / estét! Magyarországon a reggel 10 óráig tart /az angoloknál 12 óráig / Az este nálunk 18 órakor kezdődik /déli szomszédainknál nemritkán még 21 órakor is „nappal” van /.

A bemutatáshoz harmadik személy segítségét vesszük igénybe. Idegenekből álló társaságban sem mi nem maradhatunk ismeretlenek, sem a velünk lévők. Tehát mindannyiunknak be kell mutatkoznunk.

Hogyan köszönünk? – nem zsebre vágott kézzel – nem tele szájjal – ülő társaságban a fiuk felállnak ha mindkét nembeli idősebbnek köszönnek, – a lányok akkor állnak fel, ha idősebb hölgyet köszöntenek – fiuk vegyék le a sapkájukat 25 éven túli személy köszöntésekor.

Kinek köszönünk még? – ha liftbe szállunk, a jelenlévő utastársaknak – köszönünk akkor is ha bárhova belépünk vagy bárhonnan eltávozunk

Jó érzést akarunk kelteni másokban, ezért vagyunk figyelmesek. Odafigyelés és emlékezotehetség kell hozzá (partner neve). A figyelmesség alatt nem az ajándékozást kell éretni. A legnagyobb figyelmesség, ha engedjük partnerünket beszélni, nem vágunk a szavába. Egy kedves szó, mosoly felkelti a másik fél szimpátiáját, utat nyit a társalgás, ismerkedés felé.

A szerénységgel azt fejezzük ki, hogy van mire szerények lennünk. Az igazi szerénység sohasem alázattal, hanem önérzettel párosul. A szerény ember nem tolakszik, nem tülekedik, nem követelőzik. A szerény ember ismeri a nyelvtant, nem kezd mondatot énnel. Az álszerénység pedig dicsekvés.

Hogyan mutatkozunk be? Bemutatkozáskor vegyük ki a kezünket a zsebünkből. Nézzünk a szemébe annak, akinek bemutatkozunk.

A társas érintkezés alapja. Az úriember, a gentleman ismérve. Az udvarias szó számos nyelvben az uralkodói, királyi udvar jelentésből ered, utalva a magasabb körök viselkedési normáira. Az udvariasság előírásos illemszabály, mégsem hasonlítható össze bármilyen jogszabállyal, ugyanis az udvariasság saját belátásunkra van bízva.

Köszönéskor csak az idősebbek kezdeményezhetik a kézfogást! Tizenévesek senkinek nem nyújthatnak kezet előre. Télen ha kesztyűben vagyunk, kézfogáskor tegyünk kísérletet annak levételére. Ha az idősebb /vagy a partnerünk/ azt mondja, hagyd, akkor ne erőltessük. Vagy mindketten kesztyűben fognak kezet vagy mindketten leveszik a kesztyűt.

A jó társaság megköveteli azt, hogy uralkodjunk érzelmeinken, indulatainkon. A modern illetlenség közé tartozik a szeszély és az idegesség megnyilvánulása. A szeszély nem más, mint neveletlenség. Az idegesség pedig olyan betegség, amitől a környezet jobban szenved, mint a beteg.

A kézcsók szabályai ellentétesek a köszönés szabályaival: aki előre köszön, meg kell várnia, amíg a másik kezet nyújt. Sosem nyújt kezet az, akit bemutatnak. A nyújtott kéz el nem fogadása sértés. A kézcsók nem kötelező, de helye van a társadalmi szokásaink között. Mégis a hölgyek egyik legkedvesebb, megkülönböztető magatartása.

A köszönés a legáltalánosabban, leggyakrabban használt társadalmi érintkezési forma, még akkor is, ha sokszor, sokan elfelejtkeznek róla. A találkozás az üdvözlés gesztusával kezdodik, és kihat a továbbiak alakulására is.

A kézfogás általánosan elterjedt udvariassági forma, szokása hosszú évszázadokra nyúlik vissza. Barátságos gesztust jelent. Egyszerűnek, rövidnek és határozottnak kell lennie.

A bemutatkozás után a kéznyújtás elmaradása az üdvözölt személy részéről nem jelent udvariatlanságot. De a kéznyújtást figyelmen kívül hagyni vagy nem elfogadni, az már sértést jelent.

A kézfogás egyszerű, rövid és határozott mozdulat. Kézfogáskor nézzünk a partner szemébe. A kézfogás ereje igazodjék a partner fizikai állapotához.