Az ókori Rómában az emberi vizeletet (latinul:lotium) többek között haj- és fogápolásra is használták.

A Taj Mahal 1632-től 1643-ig épült.

A csokoládé fogyasztása a 16-17. században bűnnek számított. A csokit folyékony formában ismerték, és böjt idején tilos volt inni, akárcsak a bort.

A toltékok (Mexikó őslakosai) a hetedik században fakardokkal vonultak háborúba azért, hogy ne öljék meg az ellenfeleiket.

A Waterlooi ütközet helyszíne valójában Plancenoit volt, 4 mérfölddel arrébb.

New York City 1789-90-ig, azaz egyetlen évig volt az Egyesült Államok fővárosa.

A Második Világháborúban 57 állam volt érintett.

A szemüveget a kínaiak már az 1200-as években használták, 500 évvel azelőtt, hogy az európaiak elkezdtek optikával foglalkozni.

61 825 otthon pusztult el, amikor az amerikaiak ledobták atombombájukat Hiroshimára.

Ovid (ie. 43 B.C.-isz. 18) a következő megfigyelést tette: „A nők bármikor, bármit megvesznek.”

A római császár Caligula szenátort csinált egy lóból.

Az angol és amerikai kolóniák 1752 szeptember 14-én vették át a Gergely naptárat. Ebben az évben 11 nap hiányzott a szeptember hónapból.

A Fekete Halál néven emlegetett pestisjárvány 1346 és 1352 között Európa lakosságának egynegyedét pusztította el. A halálozási arány egyes városokban elérte a 70%-ot is.

A morfiumfüggőséget szokás még „katonavész” néven is emlegetni. Az amerikai polgárháború 400 000 katonát tett morfiumfüggővé.

Amikor még állt, a berlini fal kb. 42 kilométer hosszúságú volt.

A XIX. századi Londonban a lakosság átlagéletkora 27 év volt. A munkásosztályhoz tartozó lakosoké mindössze 22 év.

A Második Világháborúban több amerikai repülős vesztette életét, mint tengerészgyalogos. A 30 bevetéses kötelezettség teljesítése 71%-os halálozással járt.

Az 1800-as évek végén voltak olyan mosógépek és vajköpülők, melyeket kutyák hajtottak taposómalommal.

Az 1989-es panamai invázió során az amerikai kommandósok úgy próbálták előcsalogatni Manuel Noriegát a vatikáni nagykövetségről, hogy az AC/DC „Highway to Hell” című számát játszották maximális hangerővel. Brian Johnson, az AC/DC énekese, amikor meghallotta, hogy a zenéjüket pszichológiai hadviselésre használták így kommentálta az esetet: „Azt hiszem, ezek után nem fogunk koncertfelkérést kapni a Pápától.”

1771-ben a lengyel királyság Európa legnagyobb állama (Oroszországot leszámítva), lakossága pedig a franciák mögött a második legnagyobb volt.

Az ókori Egyiptomban a sárgabarackot a „nap tojása” néven ismerték.

1439-ben, Angliában, VI. Henrik király betiltotta a csókot, mert az szerinte betegséget terjesztett.

San Marino a legrégebben alapított állam Európában.

Az ókori Egyiptomban az ezüstöt sokkal értékesebbnek tartották, mint az aranyat.

A telex elterjedése az 1840-es években tette lehetővé az első időjárási térképek megszerkesztését. Előtte olyan lassan terjedt az információ, hogy nem volt értelme ezzel foglalkozni.

A Kínai Nagy Fal építése közben több mint egymillió ember halt meg, ezért az építményt úgy is nevezték akkoriban: „A világ leghosszabb temetője”.

Időszámításunk szerint 1000 táján a világ legnagyobb rabszolgapiaca az írországi Dublinban volt. A piacot vikingek üzemeltették.

Khufu fáraó takarékos ember volt: saját lányát arra kényszerítette, hogy a testével fizessen a lány piramisához szükséges kövekért. A piramishoz körülbelül 20000 kőre volt szükség…

Évszázadokkal ezelőtt Londonban, a taverna vendége ellenőrizhette a borospincét, hogy nem vizezik-e a bort. Ha a tulaj ezt megtagadta, még akár börtönbüntetést is kaphatott.

A Wright fivérek repülőgépe 12 lóerős motorral emelkedett fel a földről.

Kínában már 1391-től készítettek toalettpapírt a császárok számára.

Az ókori egyiptomiak kakkukfüvet is használtak a múmiák tartósításához.

A görög Spárta fénykorában ie. 400-ban 25000 lakossal és 500000 rabszolgával rendelkezett.

A 19. században Amerikában a kokaint csodagyógyszernek tartották, 1914-ben került a törvénytelen szerek közé.

Az ókori egyiptomiak átlagosan 30 éves korukig éltek.

Az első hivatalosan feljegyzett ókori olimpiát i.e. 776-ban rendezték.

A vikingek nemcsak farkasbőrt viseltek, hanem farkasvért is ittak, hogy a csatákban bátrak legyenek, mint a farkasok.

A lábbeliket az 1500-as évek óta készítik két részből: egy puhább anyagú felsőrészből, és egy keményebb talpból.

A vietnámi háború alatt majdnem kétszer annyi amerikai halt meg az USA-ban lőfegyverektől, mint Vietnámban. (1963 és 1973 között 46752 amerikai áldozata volt a háborúnak, eközben az USA-ban 84633 haláleset következett be lőfegyverektől.)

Az 1666-os nagy londoni tűzvészben fél London leégett, ám mindössze 6 ember sérült meg.

Az egyiptomiak már Krisztus előtt 1170 körül korongon készült agyagedényeket használtak.

Az első világháborúban az amerikaiak a Choctaw indiánok nyelvén kódolták üzeneteiket.

A sört kb. tízezer évvel ezelőtt fedezték fel a mezopotámiaiak, amikor az elraktározott gabona véletlenül vizes lett, és erjedésnek indult.

Az ollót ie. 1500 körül az ókori egyiptomiak találták fel.

Portugália fővárosa 1807-1821 között Rio de Janeiro (ma Brazília) volt (ebben az időben Portugália harcban állt a a napóleoni Franciaországgal).

1911 augusztus 21-én ellopták a Mona Lisát a Louvre-ból, és csak két évvel később került elő.

Anglia hivatalos nyelve 600 évig a francia volt.

Az Első Világháború kitörésekor az USA légiereje mindössze 50 emberből állt.

Kínában a selyemkészítés titkát több, mint 2000 évig őrízték. Ha valakit tetten értek, hogy selyemgubót csempészett ki az országból, azonnal halálra itélték.

Az ókori Athénban minden harmadik ember márvánnyal dolgozott.