Minden ambiciózus ember álma, hogy becsületes emberrel kerüljön szembe.
Ha végképp semmi remény, kétszeresen kell reménykedni.
Nem tudom (…), nem azért vannak-e kivilágítva a csillagok, hogy egy napon mindenki megtalálhassa a magáét.
Amikor két alternatíva van, mindig a harmadikban lehet csupán reménykedni.
A reményeid, álmaid és törekvéseid jogosak. Megpróbálnak felemelni a felhők fölé, a viharok fölé, csak hagynod kell.
Eljön majd a nap, amikor megnyílik az ajtó azoknak, akik kopogtatnak; akik kérnek, kapnak; akik sírnak, megvigasztaltatnak.
A remény újra meg újra felütötte a fejét a lelkemben, hogy aztán fájdalmasan eltiporja a valóság.
Remény nélkül az ember megszűnik létezni.
Reménykedj a legjobban, de számíts a legrosszabbra!
Csak amikor elég sötét van, látod meg a csillagokat.
A remény örök, különösen, ha a lehetséges megoldás nem túl emberi.
Az teszi széppé a sivatagot (…), hogy valahol egy kutat rejt.
Ilyenek a lélek kimeríthetetlen ábrándjai. Minden szerencsétlenség, még a legkritikusabb pillanatban is, átcsillantja sötétjén a remény csodálatos sugarait.
A remény olyan, mint egy üvegszilánk a talpadban. Amíg a húsodba vág, addig minden lépésnél fájdalmat okoz. De ha kihúzzák, vérzik ugyan egy darabig, és az is eltart egy ideig, amíg begyógyul, de a végén ismét tudsz járni.
Az élet korántsem tökéletes, de (…) mégsem annyira reménytelen.
A remény nem más, mint a képzelőerő állhatatossága.
A remény azt jelenti, hogy az ember úgy érzi, van esélye valamire.
Amire valóban szükségünk van, az ránk fog találni.
Az üresség akkor születik, amikor a remény meghal.
Szép dolog, ha vannak álmaid. (…) De még szebb, ha legalább egy picike remény van arra, hogy valóra is válnak.
Bármilyen ádáz és kemény a sors, lehet-e nem remélni, ha odakint szépen süt a nap?
Akinek mindene megvan, az nem hall meg semmit…, de akinek semmije sincs, az még a légyzümmögésből is reményt kovácsol.
Az ember legnagyobb kincsei az illúziói.
Az ígéretek kevesebbe kerülnek az ajándékoknál, és sokkal többet érnek náluk. Sohasem adunk annyit, mint amikor reményt adunk.
Hinni a szépet, lehetetlent, hogy egyszer valóra válik. Hinni a vágyban, akaratunkban. Ha kell, hát bízni halálig.
Jogom van fölfelé nézni. Az égre, a sűrű felhők mögött látható egyetlen csillagra – ha odalent vihar, eső vagy áradás van.
Minden reggel újrakezdés, minden reggel új világ.
Lehet, hogy az ember nem kapja meg, amire vágyik, de ez sem foszthatja meg a várakozás boldogságától.
A remény olyan, mint a vér. Amíg áramlik az ereidben, addig élsz.
Az ember véges számú esélyt kap arra, hogy újrakezdhessen valamit ebben az életben, véges számú esélyt, hogy ha a múltján nem is, de a jövőjén változtasson.
Mert az ember már csak ilyen. Ha másban nem, legalább abban reménykedik, hogy valóban a remény hal meg utoljára.
Annak, aki ma hal éhen, mit használ a jövő évi ebédben való reménykedés? A hit a lélek tápláléka, nem a testé.
Az embert a reménység élteti.
Szamárság feladni a reményt. Azonkívül bűn is, azt hiszem.
Azt mondják, amíg élünk, remélünk, és nincs is ezzel bajom, de én a fordítottjában is hiszek. Amíg remélünk, élünk.
Sokszor hullottam már térdre, mert meggyőződésem volt, hogy máshová nem fordulhatok.
Bármily csalóka is a remény, mégis kellemes úton vezet el bennünket a tévedés birodalmába.
Míg az ember életben van, addig van remény. És amíg remény van, addig eltökéltség is van.
A remény erőssé tesz, a félelem megöl.
A szeretet olyankor nyújt vigaszt és megnyugvást, amikor arra a leginkább szükség van. Reményt ad, amikor úgy érezzük, már egy szemernyi sincs.
Minél szegényebb az ember, annál inkább reméljen, minél több baj éri, annál erősebben kell bíznia.
Egy dolgot nagyon szeretek az emberekben: a legparányibb reménytől is képesek szárnyalni.
Egy emberben néha elhal a remény, de egy állatban soha. Amíg él, él benne a remény, és él a hűség is.
Mindenki hisz benne, hogy az erőfeszítéseiért elnyeri jutalmát, és hogy egyszer majd megérti mindazt, ami útközben történt.
A gyerekekben él a remény. Csak adni kell rá valami okot.
Ahol élet van, ott remény is van.
Aki reményből él, éhen hal.
Remény. A remény, amely gyengéden körbefonta a szívemet. Most hirtelen kieresztette a karmait, és darabokra tépte.
Néha a nem remélt boldogság bekopogtat azoknál, akikkel a sors régóta mostohán bánt.
A sötétség lehetősége teszi olyan ragyogóvá a nappalt.