Bánatos szivet akármi szó szele is megkeseriti.
Vargához viszi az ekevasat.
Nagy száj nagy falatokkal telik.
Rosz szalmán alszik.
Szabad szakálára hagyni.
Törvényt is győz a pénz.
Ki polyvát rostál, nem keresi meg a napszámot.
Szeget kimél, patkót veszit.
Kettős ünnep, hetes eső: szolganyugodalom.
Télben éli világát a paraszt.
Ha a szépnél szebb nem lenne, elbizná magát.
Kinek savával élsz, főztét megdicsérjed.
Aki tánczol, a fizet.
Sok a száj, kevés az őrlött.
Szükség törvényt ront.
Jobb magán lenni, hogysem rosz társsal.
Két szék között földön maradt.
Pénz költve vész, tartva tenyész.
Ördög veri a feleségét. (Mondják, ha nap is süt, eső is esik egyszerre.)
Nehéz az agg rókát tőrbe ejteni.
Szent a szabó neve, kinél folt nem marad.
Meg van verve, mint a zsup.
Tóba visz vizet.
Szép tulipán, de nincs illatja.
Aki szót nem fogad, könnyü azzal bánni.
Tudja minden szamár a maga terhét.
Széjjel van, mint az özvegyasszony szénája.
A ki született, meg is kell halnia.
Kilátszik a rucza orra.
Könnyü a só, ha olcsó.
Tisztaság tisztesség.
Szomorusággal jár az öröm.
Szép a szava, de ördög a szive.
Szegény embernek mindig van nyavalyája.
Szép szó nyeri meg a szeretetet.
Nem győzi szuszszal.
Ki sokba fog, keveset végez.
Ki mint vet, ugy arat.
Sokat tanult, kinek kedve a könyvekhez.
Késő a takarékosság, mikor üres az erszény.
Ki megveti szülék oktatását, hóhérkézre kerül.
Az ő vére sem szilvalé.
Rosz a roszszal, de roszabb a rosz nélkül.
Nem sül a puskája.
Mit egy ujjal elnyomhatsz, ne feküdj rá egész háttal.
Kétféle szeretet nehezen fér össze.
Nem hagyom hosszu pórázra.
Jobb reggel valami, mint egész nap semmi.
Elmult mint a tavalyi hó.
Nem illik étel előtt a táncz.