Szál faért erdőt el nem hagyok.
Vásár nélkül is elkel a jó áru.
Nem gyorsaké csak a futás.
Sétál, mint a görög az üres boltban.
Igaz megbánás eltörli a bünt.
Csendes mint a bükfa-láng.
Néha reggel tánc, estve pedig lánc.
Idején kitetszik, mely fából válik bot.
Sok bárányt elvisz addig a farkas, mig verembe kerül.
Mit garason vehetsz, ne adj érte tallért.
Szerencsés gazdasszony: nagyobbat tojik a tyukja, mint másnak a ludja.
Fazekak hamar összezördülnek, hamar megbékélnek.
Kár a bolondra szép szót vesztegetni.
Egyszer megcserélt könnyen megy cserébe.
Aki délig kurta, délután is kurta.
Gondolkozik, mintha rábizták volna az ország dolgát.
Csak egynek van hiával az esztelen.
Csirke csipog a nád alatt.
Könnyebb egy zsák bolhát megőrizni, mint egy asszonyt.
Kiveted az ajtón, bejön az ablakon.
Többet hat egy fondor, hogy nem mint sok jámbor.
Vén farkast a bárány is neveti.
Pénzzel járják a bucsut.
Fazekat kongásán, madarat szólásán.
Mindennek jó, mint a disznóhus.
Ha leszedte fölét, egye meg alját is.
Ha tudná a gyermek, mire nevekedik: fincza helyett inkább sirna.
Akkor örül a csizmadia, mikor fáradt muzsikust lát.
Ugy néz, mint a fülesbagoly.
Elég gazdag, ki senkinek nem adós.
Egy füst alatt.
Addig áll az ember, mig isten akarja.
Nincs jobb, mint a jó egészség.
Szerelem, méltóság egy székbe nem férnek.
Hamar lett, roszul lett.
Dong mint darázs a tücskök között.
Jámbor szülőknek is gyakran feslett fiok.
Közé vetni a gyeplőt.
Árt a gazdának, ki a tolvajt szánja.
Emberre makkot, disznóra gyömbért.
Csufolódást legjobb hevenyében félbeszakasztani.
Akkor busul az eb, ha éhes.
Résen a füle.
Szorit az uj csizma. Az uj hivatalnok kényesen jár, mint a kit uj csizmája szorit.
Magával hordja házát, mint a csiga.
Kiki magával hordja a kisbirót.
Feje mint egy hordó, esze mint egy dió.
Inkább higy az ebnek, mint a fecsegőnek.
Szelid mint a bárány.
A farkas ritkán eszik sült hust.