Megszoktam, hogy mindig kimondom, amire gondolok. (…) Az udvariasság mások becsapása, csak szép csomagolásban.

Az ember néha annyira vágyik a változásra, hogy teljesen megfeledkezik a félelméről.

Meg akartam fogni a kezét, de tudtam, hogy mindkettőnknek túl friss még a seb, és hogy egy ilyen mozdulat egyszerre volna túl kevés és nagyon sok.

Minél boldogabbak lehetnének az emberek, annál boldogtalanabbak.