Ha a verebek vagy a tyúkok a porban fürdenek, eső lesz.
Ha az újév első napján sütött a nap, akkor a hiedelmek szerint egész évben szép időre lehetett számítani.
Ha az ember halottal álmodik, eső lesz.
A meddő menyecske kenyérdúcot egyen, az meghozza a gyermeket.
Az újszülött kisgyermeket első látogatásakor meg kell köpdösni, hogy egészséges legyen.
Szerte a világon különböző történetek, babonák és szokások fűződnek a december 13-i dátumhoz. Vannak vidékek, ahova Luca fényt hoz el, a mi tájainkra pedig a gonoszt. Luca-nap alkalmából Kisné Portik Irén gyergyószentmiklósi néprajzkutató eleveníti fel a naphoz kötődő szokásokat. Vannak nemzetek, ahol a Luca-napi ünneplés, a „fény ünnepe” – minden bizonnyal a régi pogány fényünnep…
Az óév és újév közötti éjszakán arra is fény derülhet, ki lesz életünk párja. A népszokás szerint nem kellett hozzá más, mint néhány házilag gyúrt gombóc, amibe gondosan belerejtették a papírra írt legkülönfélébb férfineveket. – Amelyik gombóc főzéskor elsőnek feljött a víz felszínére, az tartalmazza a jövendőbeli nevét.
Ha valaki egy ruhadarabot fordítva vesz fel, az szerencsét jelent.
Fiatal lány soha nem adhatott tüzes szenet legény pipájába, mert soha nem megy férjhez.
Ha valakinek fáj a feje, napfeljötte előtt menjen a folyóvízhez és álljon szembe a víz folyásával, akkor dobjon magán keresztül háromszor vizet és mondja: „Akkor fájjon a fejem, mikor az elvegyült vízcseppeket látom!” – de sem menet, sem jövet ne szóljon senkinek és elmúlik minden baja.
A lányok férfinadrágot tettek a párnájuk alá, s ekkor megálmodták, ki lesz a párjuk.
Újév első napján igyekeztek tartózkodni a veszekedéstől, házi viszálykodástól.
Ha nyúl beszalad a faluba, tüzvészt jelent.
Régen azt mondták, ha valakinek viszket a púpja, akkor egy pap fog meghalni.
Nem jó sok diót enni mert megnő tőle az ember orra.
Ha újév első napján az első látogató asszony vagy lány, az bizony szerencsétlenséget jelent, viszont ha férfi csenget be elsőnek azon a napon, az éppen az ellenkezőjét jelentheti, mégpedig szerencsét.
A mezőről korsóban nem szabadott vizet hazavinni, mert elverte a jég a határt.
Ha zivataros időben megszentelt gyertyát gyújtasz meg, vagy szentelt pálmát égetsz el, a villám nem üt be a házba
Sok helyen a lányok ólmot olvasztottak, majd hideg vízbe csepegtetve azt lesték, milyen betűt formáz a vízbe cseppenő fém, így megtudhatták a leendő férj nevének kezdőbetűjét.
Újév napján semmit ne vigyünk ki a házból, mert a hagyomány szerint „elszáll a tehén haszna”.
A lányok azt tartották, hogy ha saját izzadtságuk pogácsába sütik és azt a legénnyel megetetik, a legény halálosan beléjük szeret.
A bölcsőbe egy ollót és egy seprűt tettek, melléje pedig egy Bibliát, amíg a gyermeket meg nem keresztelték, hogy az ördögök ne lophassák el.
Ha valaki András napján kenyeret pirít, s a bal csizmája kapcájába teszi s egész nap nem eszik semmit, ha éjjel a feje alá teszi, meglátja álmában, ki veszi el őt feleségül.
Ó-esztendő estjén, ha minden családtag részére tojást ütsz pohárba, amelyiknek a tojása gyöngyöz, hosszú életű, akié nem, rövid életű lesz.
Azt tartották, hogy ha egy kísértet elé ledobnak egy zsebkendőt, elárulja hová ásta el a pénzét.
Ha közel látszik a hegy, eső lesz.
Ha teli edénnyel jönnek szembe az emberrel, szerencsés útja lesz.
Ha valakinek a családjában halott van, éjjeli 12 órakor ki ne merjen menni a házból, mert a halott 12 órakor fölkel és előáll és a lelke bizonyosan összetalálkozik az illetővel. Ha valaki az ilyen kísértettel találkozik, azt bal kézzel kell megütni.
Ha ó-esztendő estéjén hasáb fákat állítasz fel, úgy hogy megálljon, s mindenkinek nevet adsz, amelyik hasáb eldől, akinek a neve volt rajta, az abban az évben meghal.
Sok háznál mandulaszemet vagy más apróságot főztek a lencsefőzelékbe, és az a leányzó, aki ezt megtalálta, a babona szerint férjhez ment a következő esztendőben.
A küszöbre patkót szegeztek, hogy a szerencse ne hagyja el a házat.
Egy középkori babona szerint, ha nem falunk fel mindent szilveszterkor, akkor az új esztendőben sem fogunk hiányt szenvedni.
Szokás volt kora reggel friss vízben mosakodni, hogy egészségesek maradjanak. Aki reggel a kútról elsőnek mert vizet, „elvitte az aranyvizet”, és egész évben szerencsés volt.
Aki szent András napjára virradólag megakarja látni álmában, hogy ki lesz az ő felesége vagy ura, az előtte való nap böjtöljön.
Lakodalom napján az esős idő arra mutat, hogy a fiatalasszony pletykás lesz. Nem lesz jó élete, zavaros lesz, mint az idő.
Ha naptól ragyog Vince, dugig tele lesz a pince.
Ha az új asszony alatt a szék megcsikorog, akkor lesz gyermeke.
Az istállóba döglött lófejet tégy, hogy az ördög a ló sörényeit ne bontsa össze, s ha összebontotta, balkézzel bontsd ki s többet nem bontja össze.
Hétfőn nem jó a pénzt a háztól kiadni, mert azon a héten sok kiadás lesz.
Ha alkonyatkor a felhő alól visszasüt a nap, eső lesz.
Ha az esküvő napján a menyasszony sír, jó fejős tehene lesz.
Hirtelen zápor lakodalom napján bő gyermekáldást igér.
Az istálló ajtajára fehér keresztet festettek, hogy az ördög ne apassza el a tehén tejét.
Tyúkkal álmodni hírhallást jelent.
Mikor jégeső esik, a fejszét az udvar közepébe kell szúrni, hogy elálljon.
Babalátogatáskor a távozó vendég mindig letépett a ruhájából egy darabot, nehogy elapadjon az édesanya teje.
Ha a falon függő kép, óra vagy tükör elmozdul vagy leesik, meghal valaki a családból.
Ha valaki álmában kotlóstyúkot lát, hamarosan meghal.
A gazdagságot többféle rétessel lehet hosszúra nyújtani.
Holló károg, havat kér.