Úgy szeretni, hogy nem várok cserébe semmit, beérni jelenlétével. Szeretni őt a saját világában, a megváltoztatás szándéka nélkül.

Az ember szabadnak születik és mégis mindenütt bilincsekben él.

A magány az az állapot, amikor valakiben háború zajlik, belső háború; az egyedüllét meg az az állapot, amikor valakiben nincs harc, benne az angyal és az ördög békét kötött.

Minél lassabban fejlődik ki egy jellem, annál gazdagabb lesz.

Rosszabb, ha hallgatunk; minden elhallgatott igazság méreggel telik.

Mindegy, milyen okos valaki, az emberek úgyis azt látják, amit látni akarnak. Ennyi.

A szerelem idővel szeretetté változik. (…) Vagy unalommá, esetleg gyűlölködéssé.

Ami nem öl meg, az erőt ad.