SÁBAhéber eredetű; jelentése: megtérített.
SAMUELLAhéber-latin eredetű; jelentése: Isten meghallgatott.
SÁRAhéber eredetű; jelentése: hercegnő, uralkodónő.
SAROLTtörök-magyar eredetű; jelentése: fehér menyét.
SAROLTA1. – török-magyar eredetű; jelentése: fehér menyét; 2. – a Charlotte név magyarosítása.
SEHEREZÁDÉaz Ezeregyéjszaka meséi című arab mesegyűjtemény főhősnőjének nevéből.
SEJLAa Cecília angol formájának (Sheila) önállósult becézője.
SKOLASZTIKAlatin eredetű; jelentése: az iskolához tartozó, tanító, tanuló.
STEFÁNIAlatin eredetű; jelentése: virágkoszorú.
STELLAlatin eredetű; jelentése: csillag.
SUDÁRKAmagyar eredetű; jelentése: sudár.
SUGÁRKAmagyar eredetű; jelentése: sugár.
SZABINAlatin eredetű; jelentése: a szabinok népéhez tartozó.
SZALÓMEhéber eredetű; jelentése: Sion békéje.
SZALVIAlatin eredetű; jelentése: sértetlen, ép.
SZAMANTAhéber eredetű; jelentése: Isten neve, Isten meghallgatott.
SZANDRAaz Alexandra olasz becézőjéből.
SZAVÉTAaz Erzsébet román becézőjéből.
SZEDERKEmagyar eredetű; jelentése: szeder.
SZELLŐKEmagyar eredetű; jelentése: szellő.
SZEMIRÁMISZarab-görög eredetű; jelentése: Asszíria királynőjének nevéből.
SZEMŐKEmagyar eredetű; jelentése: szemecske, apróság, kicsike; nagy szemű, szép szemű.
SZENDIKEmagyar eredetű; jelentése: szende.
SZENDILEmagyar eredetű; jelentése: szende.
SZÉNIAa Xénia alakváltozata.
SZERAFINAhéber-német eredetű; jelentése: tündöklő, nemes.
SZERÉNAlatin eredetű; jelentése: derűs, vidám.
SZIBILLAApollón isten papnőinek nevéből.
SZIDÓNIAföníciai eredetű; jelentése: Szidón városából való nő.
SZILÁRDAlatin eredetű; jelentése: szilárd, állhatatos, következetes.
SZILVÁNAlatin eredetű; jelentése: erdő.
SZILVIAlatin eredetű; jelentése: erdő.
SZIMÓNAhéber eredetű; jelentése: meghallgattatás.
SZIMONETTAa Simon olasz kicsinyítőképzős női párja.
SZIRÉNgörög eredetű; jelentése: halfarkú női alak.
SZIRONKAmagyar eredetű; jelentése: szirom.
SZÓFIAgörög eredetű; jelentése: ügyesség.
SZOFRÓNIAgörög eredetű; jelentése: értelmes, okos, helyesen gondolkodó.
SZONJAa Zsófia orosz becézőjének németes formája.
SZONÓRAlatin eredetű; jelentése: csengő hangú.
SZÖRÉNKEa Szörény férfinév női párja.
SZORINAfrancia-román eredetű; jelentése: vörös hajú.
SZTELLAlatin eredetű; jelentése: csillag.
SZULAMIThéber eredetű; jelentése: az Énekek énekének nőalakjának nevéből.
SZULTÁNAtörök eredetű; jelentése: fejedelem.
SZVETLÁNAorosz eredetű; jelentése: virág.
