JÁCINTgörög-latin eredetű; jelentése: a virág neve.
JAGELLÓlengyel-litván eredetű; jelentése: Jagailo litván nagyfejedelem nevéből.
JAKABhéber eredetű; jelentése: (bizonytalan).
JÁKÓa Jákob önállósult becézőjéből.
JÁKOBa Jakab eredeti alakváltozata.
JAKUSa régi Jakob rövidített, -s kicsinyítőképzős származéka.
JÁNOShéber-görög-latin eredetű; jelentése: Isten kegyelme, Isten kegyelmes.
JANUÁRlatin eredetű; jelentése: Janus istennek szentelt.
JÁRFÁSa Gyárfás régi magyar alakváltozata.
JÁZONgörög-német-magyar eredetű; jelentése: gyógyulást hozó.
JENŐmagyar eredetű; jelentése: a hatodik magyar honfoglaló törzs neve.
JEREMIÁShéber-görög-latin eredetű; jelentése: Isten felemel.
JEROMOSgörög eredetű; jelentése: szent nevű.
JOAKIMhéber eredetű; jelentése: Jahve felkelt.
JÓBhéber eredetű; jelentése: tűrő, üldözött.
JOELhéber eredetű; jelentése: Jahve az Isten.
JOHANNhéber eredetű; jelentése: Isten kegyes ajándéka.
JÓNÁShéber eredetű; jelentése: galamb.
JONATÁNhéber eredetű; jelentése: Isten ajándéka.
JORDÁNhéber eredetű; jelentése: lefelé folyó.
JOZAFÁThéber eredetű; jelentése: Jahve ítél.
JÓZSEFhéber eredetű; jelentése: Jahve + gyarapítson.
JÓZSIÁShéber eredetű; jelentése: Isten a védelmezőm.
JÓZSUAhéber eredetű; jelentése: akinek a segítsége Istentől való.
JUKUNDUSZlatin eredetű; jelentése: kellemes (ember).
JULIÁNUSZlatin eredetű; jelentése: a Julius nemzetséghez tartozó férfi.
JULIUSZa Juliánusz alakváltozata.
JUSZTINa Jusztusz továbbképzett alakja.
JUSZTUSZlatin eredetű; jelentése: igazságos, igazságszerető ember.
JUTAStörök-magyar eredetű; jelentése: faló, nyelő.
