- latin eredetű; jelentése: tölcséres virágú díszcserje.

- héber eredetű; jelentése: az apa öröme.

- héber eredetű; jelentése: felékesített, szép.

- germán eredetű; jelentése: nemes fény.

 - német-francia eredetű; jelentése: nemes.

- német-francia-angol eredetű; jelentése: nemes.

- német-latin eredetű; jelentése: nemes.

- német-latin eredetű; jelentése: nemes kígyó, nemes pajzs.

- az Ada német továbbképzése.

- latin eredetű; jelentése: hadriai.

- latin-francia eredetű; jelentése: hadriai.

- görög eredetű; jelentése: a jó.

- latin eredetű; jelentése: bárányka.

 - az Ágnes kicsinyített formájából.

- Verdi Aida című operája nyomán.

- magyar eredetű; jelentése: Isten örömet szerző ajándéka.

- finn eredetű; jelentése: szépség, báj, kedvesség.

- magyar eredetű; jelentése: Ajnácskő (régebben Hajnácskő) nevű Gömör megyei vár.

- német eredetű; jelentése: nemes, fényes.

- német eredetű; jelentése: ragyogó, fényes.

- germán-olasz eredetű; jelentése: nemes.

- a Magdaléna önállósult rövidítése.

- német-olasz eredetű; jelentése: nemes.

- az Alexandra név rövidítése

- görög-latin eredetű; jelentése: harcra kész, az embereket oltalmazó.

- germán eredetű; jelentése: nemes, készséges.

- germán eredetű; jelentése: nemes, készséges.

- germán eredetű; jelentése: tündér, tanács.

- francia-spanyol eredetű; jelentése: (ismeretlen).

- német eredetű; jelentése: nemes.

- az Adelina összevont alakváltozata.

- az Adelinda összevont alakváltozata.

- az Alina önállósult becézője.

- héber-germán-francia-angol eredetű; jelentése: nemes, harcos, bölcs.

1. - germán eredetű; jelentése: erőfeszítés a harcban + védelem; 2. - latin eredetű; jelentése: tápláló, felfrissítő; 3. - angol eredetű; jelentése: az almai csata nyomán.

- német eredetű; jelentése: egész + bölcs.

- germán eredetű; jelentése: nemes barát.

- latin-angol eredetű; jelentése: szeretetreméltó.

- latin eredetű; jelentése: szeresd az Istent!

- spanyol eredetű; jelentése: kedves, szeretett.

- germán eredetű; jelentése: az Amálok (gót királyi család) + védelem.

- latin eredetű; jelentése: szeretetreméltó.

- görög eredetű; jelentése: hervadhatatlan.

- görög-latin eredetű; jelentése: fényes.

- görög eredetű; jelentése: fényes.

- latin eredetű; jelentése: kedves, szeretett.

- latin eredetű; jelentése: kedves.

- görög eredetű; jelentése: halhatatlan

- az Amália névből.

- az Amélia kicsinyítőképzős származéka.

- görög-latin eredetű; jelentése: nem részeg, a részegséget megakadályozó szer.

- német-olasz eredetű; jelentése: védelem.

- görög eredetű; jelentése: a feltámadott.

- görög-latin eredetű; jelentése: férfi, férfias.

- az Anna önállósult francia becézője.

- az Anna olaszos-latinos kicsinyített formája.

- görög-latin eredetű; jelentése: angyal, követ, hírnök.

- latin eredetű; jelentése: angyali, angyalhoz hasonló.

- az Angéla kicsinyítő továbbképzése.

- az Angéla, Angelika régi magyaros formája.

- héber-székely eredetű; jelentése: bájos, kedves, Isten kegyelme.

- az Anna és a Juanita (magyarul: Johanna) spanyol becézőjéből.

- héber eredetű; jelentése: kegyelem, Isten kegyelme, kellem, kecsesség, báj.

1. - az Anna és a Szibilla vegyülése;
2. - az Amábel skót módosulata.

- az Anna és a Mária nevek összekapcsolása.

- görög eredetű; jelentése: nemzettsége által kiváló, kiemelkedő.

- latin-olasz eredetű; jelentése: herceg, fejedelem, elöljáró.

- latin eredetű; jelentése: herceg, fejedelem, elöljáró.

- az Antónia olasz kicsinyítőképzős származéka.

- latin eredetű; jelentése: az istenség védelme alatt álló.

- görög-latin eredetű; jelentése: Apollónak szentelt.

1. - spanyol eredetű; jelentése: kis arab nő;
2. - skót eredetű; jelentése: szeretetreméltó.

- magyar eredetű; jelentése: az arany szó kicsinyítőképzős származéka.

- magyar eredetű; jelentése: aranyos, aranyműves.

- görög eredetű; jelentése: nagyon tiszteletreméltó, szent.

- az Ariadné olasz formája.

- héber-latin-olasz eredetű; jelentése: Isten oroszlánja, Isten tűzhelye.

- a török eredetű Réka alakváltozata.

 - az Armanda -ina képzős származéka.

- latin eredetű; jelentése: sas, uralkodó.

- görög eredetű; jelentése: friss, egészséges.

- görög eredetű; jelentése: kedvelt.

- ósvéd eredetű; jelentése: akit az istenek jóindulata elvarázsolt.

- az Atália név alakváltozata.

- görög eredetű; jelentése: mondabeli vadásznő nevéből.

- héber eredetű; jelentése: Isten fenséges.

- görög-latin eredetű; jelentése: halhatatlan.

- latin eredetű; jelentése: fenséges, fennkölt.

- latin eredetű; jelentése: fenséges, fennkölt.

- latin-angol eredetű; jelentése: aranyos.

- latin eredetű; jelentése: aranyos.

- görög eredetű; jelentése: hajnalpír, hajnal, hajnalhasadás.

- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

- latin-magyar eredetű; jelentése: a virág neve.

- görög eredetű; jelentése: szent, tiszta, szemérmes, érintetlen, szűzies, tartózkodó.

- az Auguszta régi magyar formája.

- az Agáta régi magyar formája.

- magyar eredetű; jelentése: áldás.

- magyar eredetű; jelentése: a virág neve.

- héber-görög-német-francia eredetű; jelentése: idegen, külföldi.

- görög eredetű; jelentése: idegen, külföldi nő.

- magyar eredetű; jelentése: bársony

- a Beáta és a Beatrix nevek rövidüléséből.

- latin eredetű; jelentése: boldog.

- latin eredetű; jelentése: boldogságot hozó

- magyar eredetű; jelentése: a virág maga.

- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

- germán eredetű; jelentése: kígyó (mint a rejtett tudás jelképe).

- olasz-spanyol eredetű; jelentése: szép.

- a Benedikta név becézőjéből.

- a Benedikta olasz eredetű változata.

- latin eredetű; jelentése: áldott.

- latin eredetű; jelentése: jóságos, kegyes, jóakaró.

- héber eredetű; jelentése: a szerencse fia.

- görög-makedón eredetű; jelentése: győzelmet, diadalt hozó.

- óind-angol eredetű; jelentése: tengerzöld színű indiai drágakő.

- germán-francia eredetű; jelentése: erős, mint a medve.

- germán-latin eredetű; jelentése: erős, mint a medve.

- német eredetű; jelentése: Perchta istennő nevéből.

- germán eredetű; jelentése: pompával uralkodó.

- a Babett, Berta és Erzsébet neveknek becézőjéből alakult.

- a Betta név nőiesítő képzővel való továbbképzése.

- a Blanka név olasz formájából.

- a Viviána név alakváltozata.

- magyar eredetű; jelentése: bíbor

- latin eredetű; jelentése: hízelgő, kedves, barátságos, szíves, nyájas.

- középlatin-spanyol eredetű; jelentése: fényes, ragyogó, tiszta.

- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

- magyar eredetű; jelentése: fémveretes, ékköves, gyöngyös, zománcos, gomb alakú ékítmény.

- magyar eredetű; jelentése: boldog.

- latin eredetű; jelentése: jó jövendő.

- a Barbara magyaros módosulata.

- a Borbála régi magyar becézőjéből önállósult.

- a Borbála régi magyar becézőjéből önállósult.

- magyar eredetű; jelentése: a virág maga.

- óír eredetű; jelentése: erős, erényes.

- latin eredetű; jelentése: a Caecilius nemzetséghez tartozó.

- latin eredetű; jelentése: gyors, sebes, serény.

- a Celesztina név alakváltozata.

- latin eredetű; jelentése: az égnek, Istennek szentelt.

- a Cecília, Marcella és Sejla nevek önállósult indoeurópai becézőjéből.

- a Marcellina és a Szelina nevek egybeesése.

- latin eredetű; jelentése: hosszú, dús hajú.

- a Cecília régi magyaros alakváltozata.

- magyar eredetű; jelentése: a virág maga.

- magyar eredetű; jelentése: a virág maga (rézvirág).

- görög eredetű; jelentése: Artemisz istennő mellékneve.

- latin eredetű; jelentése: ciprusi.

- magyar eredetű; jelentése: csendes

- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

- magyar eredetű; jelentése: csiperke.

- Vörösmarty Mihály névalkotása; jelentése: káka; nád hajtása; gyékénybél.

- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

- Ady Endre játékos névalkotása (csacsi-csacsinszka);

- Andreas Dahl svéd botanikus nevéből; jelentése: a virág maga.

- Dalida olasz származású, francia énekesnő művésznevéből.

- Vörösmarty Mihály névalkotása a dal szóból.

- héber eredetű; jelentése: Isten a bírám.

- szláv-magyar eredetű; jelentése: ajándékocska.

- latin eredetű; jelentése: Istentől adott, istennő.

- héber eredetű; jelentése: méh.

- görög eredetű; jelentése: Artemis istennő mellékneve, aki Délosz szigetén született.

- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

- héber eredetű; jelentése: epedő, sóvárgó, finom, érzékeny.

- magyar eredetű; jelentése: szép termetű, deli, nimfa.

- görög-szláv eredetű; jelentése: Démétérnek, a föld istennőjének ajánlott.

- Verdi Otelló című operája nyomán (Otelló feleségének neve).

- angol eredetű; jelentése: százszorszép.

- görög-latin eredetű; jelentése: kívánt, óhajtott (gyermek).

- római eredetű; jelentése: ragyogó.

- héber eredetű; jelentése: ítélet.

- az Edit és Judit önállósult becézője.

- angol eredetű; a Dorottya, Dóra önállósult becézője.

- latin eredetű; jelentése: az Úrhoz, Istenhez tartozó; vasárnap született.

- latin-olasz eredetű; jelentése: a Domitius nemzetséghez tartozó; legyőző, meghódító.

- latin eredetű; jelentése: Istentől ajándékozott.

- latin-olasz eredetű; jelentése: Istentől ajándékozott.

- görög-francia eredetű; jelentése: Dionűszosz Istennek ajánlott.

- a Dorottya önállósult becézője.

- a Dorottya névnek csonkított és kicsinyítőképzős formája.

1. - a Dorottya, Dóra önállósult angol becézője.  2. - görög eredetű; jelentése: lándzsa.

- görög eredetű; jelentése: Isten ajándéka.

- Cervantes Saavedra spanyol író Don Quijote regénye nyomán. jelentése: édes.

- germán eredetű; jelentése: nemesi származású; birtok, javak, szerencse, boldogság.

- kun eredetű; jelentése: a hold fölkel.

- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

- héber eredetű; jelentése: élet, életet adó.

- az Éda név alakváltozata.

1. - germán eredetű; jelentése: Hedin városából való; 2. - germán eredetű; jelentése: állatbőr, bunda; 3. - az Éda név továbbképzése; 4. - az Edna név módosulata.

- germán eredetű; jelentése: öröklött birtok, örökség, birtok, vagyon + harc; gazdag + harc.

- ószövetségi eredetű; jelentése: (ismeretlen).

- germán-latin eredetű; jelentése: a birtokát megőrző.

- germán-latin eredetű; jelentése: az örökös barátja.

- germán-latin eredetű; jelentése: kard + híres, fényes.

- görög eredetű; jelentése: arany-ezüst ötvözet; borostyánkő.

- arab eredetű; jelentése: Isten az én világosságom.

- francia-latin eredetű; jelentése: Jahve az én Istenem.

- a Heléna spanyol-olasz formájából.

- az Erzsébet (Elisabeth) önállósult rövidülése.

- az Erzsébet (Elisabeth) önállósult rövidülése.

1. - az Erzsébet (Elisabeth) és a Heléna női nevek önállósult becézője; 2. - az -ella végű magyar női nevek önállósult becézője.

- szláv eredetű; jelentése: hellén, görög.

- az Alma név alakváltozata.

- spanyol eredetű; jelentése: fenséges, fennkölt, hercegnő.

1. - nyugati gót eredetű; jelentése: akit az ereklye megvéd; 2. - az Elmira alakváltozata.

- az Erzsébet (Elisabeth) német rövidülése.

- héber-latin eredetű; jelentése: velünk az Isten.

- latin eredetű; jelentése: érdemekben gazdag.

- latin eredetű; jelentése: érdemes.

- magyar eredetű; jelentése: anyácska.

- latin eredetű; jelentése: versengő, vetélkedő.

- latin eredetű; jelentése: az Aemelius nemzetségből való.

- a germán Erm-, Irm- kezdetű női nevek önállósult becézője.

- magyar eredetű; jelentése: anyatejjel táplált újszülött, bébi.

- latin német-magyar eredetű; jelentése: tárnics virág.

- kelta-walesi-angol eredetű; jelentése: élet, lélek.

- Vörösmarty Mihály alkotása. jelentése: ünő, szarvastehén.

- fríz eredetű; jelentése: kard.

- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

- germán-latin eredetű; jelentése: nagyrabecsült.

- az Irén szláv alakváltozata.

- germán eredetű; jelentése: hermion néptörzshöz tartozó; hársfa, hársfából készült pajzs.

- ófelnémet eredetű; jelentése: komoly, határozott, különösen a harcban.

- az Erna olasz kicsinyítőképzős származéka.

- német-latin eredetű; jelentése: komoly, határozott.

- német eredetű; jelentése: komoly, határozott.

- germán-latin eredetű; jelentése: a hadsereg barátja, vadkan erejű jó barát.

- héber eredetű; jelentése: Isten az én esküvésem.

- Vörösmarty Mihály névalkotása.

- szemita-görög-spanyol eredetű; jelentése: ragyogó, csillogó, smaragd.

- a Stella spanyol változata.

1. - héber eredetű; jelentése: mirtusz;  2. - perzsa eredetű; jelentése: csillag, bájos fiatal lány

- az Etelka rövidített és -a kicsinyítő képzővel ellátott származéka.

1. - az Etelka önállósult becézője; 2. - angol eredetű; jelentése: nemesi származású.

- Dugonics András alkotta az Etele férfinévből.

- görög eredetű; jelentése: jó hírnévnek örvendő, tisztelt, megbecsült.

- görög eredetű; jelentése: a jót emlegető, szerencsét kívánó, jó hírnévnek örvendő.

- görög-latin eredetű; jelentése: vidám.

- görög-latin-német eredetű; jelentése: előkelő, jeles nemzetségből való.

- görög-latin eredetű; jelentése: jól, szépen, ékesen beszélő.

1. - az Éva francia (Eveline) és angol (Evelyn) továbbképzése; 2. - kelta-skót eredetű; jelentése: kellemes, kedves, tetszetős, jókedvű.

- az Éva továbbképzett származéka.

- magyar eredetű; jelentése: mókus.

- latin eredetű; jelentése: a Fabius nemzetséghez tartozó.

1. - a Franciska (Frances) becézője; 2. - a Stefánia (Stephanie) becézője.

1. - arab eredetű; jelentése: (ismeretlen) Mohamed legfiatalabb leányának neve; 2. - portugál eredetű; jelentése: egy portugál község neve.

- a Fatima alakváltozata.

- latin eredetű; jelentése: szerencsés.

- görög-latin eredetű; jelentése: Isten ajándéka.

- latin eredetű; jelentése: (ismeretlen).

- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

- latin eredetű; jelentése: boldog

- latin eredetű; jelentése: boldog.

- germán-spanyol-latin eredetű; jelentése: béke + merész.

- olasz eredetű; jelentése: lángocska.

- görög-latin eredetű; jelentése: lókedvelő.

- görög eredetű; jelentése: az éneklést kedvelő, dalos kedvű.

- a Filoméla olasz változata.

- görög eredetű; jelentése: az Istent szerető nő.

- olasz eredetű; jelentése: virágocska.

- latin eredetű; jelentése: a Flavius nemzetséghez tartozó.

- latin eredetű; jelentése: virág.

- latin eredetű; jelentése: virágzó, hatalmas, tekintélyes, kitűnő.

- latin eredetű; jelentése: virágzó, hatalmas, tekintélyes, kitűnő.

- latin eredetű; jelentése: tekintélyes, hatalmas; virágzó, virágos.

- olasz eredetű; jelentése: a szerencse istennője.

- latin eredetű; jelentése: francia.

- német eredetű; jelentése: béke, védelem, körülkerített terület.

- német eredetű; jelentése: béke + hatalom.

- görög-magyar eredetű; jelentése: vidám.

- latin eredetű; jelentése: sárga, sötétszőke.

- magyar eredetű; jelentése: fürtvirág.

- magyar eredetű; jelentése: növénynév.

- héber-latin eredetű; jelentése: Isten embere, Isten bajnoka.

- orosz eredetű; jelentése: föld.

- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

- görög eredetű; jelentése: tejfehér bőrű nő.

- görög-orosz eredetű; jelentése: nyugalom, csend, béke.

- latin eredetű; jelentése: a növény maga.

- latin eredetű; jelentése: leánygyermek az ikrek között.

- latin eredetű; jelentése: bimbó, egy szem gyümölcs, drágakő, gyöngy, pávaszem.

- görög-latin-német eredetű; jelentése: előkelő, nemes nemzetségből való.

- germán eredetű; jelentése: (bizonytalan).

- görög-latin eredetű; jelentése: földműves, gazdálkodó; dália, györgyike.

1. - germán eredetű; jelentése: ág, vessző; 2. - germán eredetű; jelentése: dárda + bekerített hely; vessző, varázsvessző.

- magyar eredetű; jelentése: galamb.

- germán eredetű; jelentése: a dárdák varázslónője.

- német eredetű; jelentése: híres a Giesel-ek (a szabad nemesek) fiai között.

- görög-latin eredetű; jelentése: pajzshordozó;

1. - a Georgina becéző rövidülése; 2. - a Regina becéző rövidülése.

- óír-német eredetű; jelentése: erős, erélyes.

1. - germán eredetű; jelentése: női túsz, női kezes. 2. - a Gisel-, Geisel- kezdetű germán női nevek önállósult rövidülése.

- latin eredetű; jelentése: dicsőség.

- latin eredetű; jelentése: szeretetreméltóság, kegy.

- a Margaréta, Margit önállósult becézője.

- germán eredetű; jelentése: (bizonytalan).

- a Grizelda alakváltozata.

- a Kunigunda német rövidüléséből.

- a Gyöngyvér becézett formája.

- Arany János névalkotása; jelentése: gyöngytestvér.

- magyar eredetű; jelentése: a virág maga.

- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

- a Georgina női név magyarosítása.

- héber eredetű; jelentése: bujdosó, menekült, idegen.

- Vörösmarty Mihály névalkotása; jelentése: hajnal.

- a Hajna kicsinyítőképzős formája.

- magyar eredetű; jelentése: a virág maga.

1. - a Johanna rövidült formája; 2. - az Anna eredeti formájának felújítása.

- magyar eredetű; jelentése: harmat.

- magyar eredetű; jelentése: tavaszi virág.

- a Hedvig germán rövidítése.

- német eredetű; jelentése: harc.

- a Heléna név rövidüléséből.

- a Heléna angol és francia formájából.

- görög eredetű; jelentése: vitás. (talán: nap, hold.)

- germán eredetű; jelentése: egészséges, boldog.

- magyar eredetű; jelentése: egy balatoni rege tündérneve.

- a Helga alakváltozata és a Heléna német rövidülése.

- francia eredetű; jelentése: körülkerített birtokán uralkodó.

- francia eredetű; jelentése: körülkerített birtokán uralkodó.

- görög eredetű; jelentése: megőrző, megóvó, védelmező.

- német eredetű; jelentése: hadi nő.

1. - Nerthus germán istenség nevének téves olvasatából. 2. - a Her- és -Hert- kezdetű német nevek becézőjéből önállósult. jelentése: merész, bátor.

- latin eredetű; jelentése: derűs, vidám, jókedvű.

- német eredetű; jelentése: harc, harcosnő.

- magyar eredetű; jelentése: a Grimm testvérek meséje nyomán.

- német eredetű; jelentése: kedves, jóindulatú, készséges.

- latin eredetű; jelentése: tiszteletreméltó.

- latin eredetű; jelentése: ifjú, virágzó.

- latin eredetű; jelentése: kerti virág.

- magyar eredetű; jelentése: a virág maga.

- német-latin eredetű; jelentése: szelleme által kiváló.

- magyar eredetű; jelentése: a virág maga.

- germán eredetű; jelentése: tevékeny, serény.

- germán eredetű; jelentése: az örök ifjúság istennőjének nevéből.

- görög eredetű; jelentése: a hitregebeli mükénei királylány nevéből.

- latin eredetű; jelentése: tűz.

- az Ilona rövidített, -a kicsinyítőképzős formája.

- germán eredetű; jelentése: harcos.

- az Ilona rövidített, -ka kicsinyítőképzős formája.

- Vörösmarty Mihály névalkotása az Ilona és a Vilma nevekből.

- a Heléna régi magyarosodott alakváltozata.

- vitás eredetű; jelentése: (bizonytalan).

- ismeretlen eredetű; jelentése: mocsár, hínár, vizes terület.

- indiai eredetű; jelentése: Indira Ghandi nevéből.

- az Ágnes spanyol formája.

- germán eredetű; jelentése: Ingwio istenség + védelem.

- germán eredetű; jelentése: Ingwio isten által oltalmazott lovasnő.

- görög eredetű; jelentése: béke.

- az Irén szláv alakváltozata.

- magyar eredetű; jelentése: a növény maga.

- az Irm- kezdetű germán női nevek önállósult becézője.

- olasz eredetű; jelentése: Itália tartományból való nő.

- az Iván férfinév nőiesítése.

- francia eredetű; jelentése: júdeai.

- az Ivett latinos formája.

- az Ivó férfinév francia női párja.

- az Izabella, Izolda önállósult német becézője.

- az Elisabeth (Erzsébet) spanyol módosulata.

- görög eredetű; jelentése: Ízisz egyiptomi istennő ajándéka.

- görög eredetű; jelentése: vágyakozást ébresztő, bájos, kecses, vonzó nő.

- kelta-német eredetű; jelentése: vas; tevékenykedni, rendelkezni.

- görög eredetű; jelentése: szivárvány, nőszirom.

- görög eredetű; jelentése: a virág maga.

- héber eredetű; jelentése: (bizonytalan).

- a János férfinév német Jan formájának latinos nőiesítése.

- a János rövidített, becézett formája (eredetileg férfinévként volt használatos).

- cseh eredetű; jelentése: tavasz + kedves.

- magyar eredetű; jelentése: a virág maga.

- a Gabriella önállósult német becézője.

- az Irén régebbi magyar változata.

- a Henriett önállósult német becézője.

- héber-görög-latin eredetű; jelentése: Isten kegyelme, Isten kegyelmes.

- Dugonics András névalkotása. jelentése: jó leány (magyar); a viola virága (görög).

- héber eredetű; jelentése: Jahve + gyarapítson.

- héber eredetű; jelentése: Jahve + gyarapítson.

- a János és a József becézője a Jozefa és Jozefina nevek magyarítására.

- héber eredetű; jelentése: Judeából származó nő.

- latin eredetű; jelentése: Juliusz nemzetségéhez tartozó.

- latin eredetű; jelentése: ragyogó; Jupiternek szentelt.

- a Júlia önállósult francia becézője.

- latin eredetű; jelentése: igazságos.

- a Judit német és dán alakváltozata.

- görög eredetű; jelentése: szép szavú.

- görög eredetű; jelentése: a legszebb.

- olasz-magyar eredetű; jelentése: domborúan vésett kő.

- olasz-újlatin-magyar eredetű; jelentése: a virág maga.

- latin eredetű; jelentése: nemesi születésű.

- latin eredetű; jelentése: fehér, fénylő, ragyogó.

1. - olasz eredetű; jelentése: csinos nő. 2. - a Katalin svéd formájának továbbképzése. 3. - a Katalin dán formájából.

- a Kármen olasz változatából.

- a Karméla továbbképzése.

- héber-spanyol eredetű; jelentése: kert.

- latin-germán eredetű; jelentése: legény, fiú.

- a Karola továbbképzése.

- a Katalin magyar rövidüléséből önállósult.

- egyiptomi-görög-német-magyar eredetű; jelentése: korona; mindig tiszta.

- a Katalin magyar becézőjéből önállósult.

- a Katalin rövidült, kicsinyítőképzős formája.

- héber-latin-magyar eredetű; jelentése: angyalok.

- kelta eredetű; jelentése: szerzetes.

- Jókai Mór névalkotása; jelentése: számomra ő a kincs.

- a Kunigunda régi magyar becézőjéből önállósult.

- az Anna erdélyi becézőjéből önállósult

- a Katalin angol becézőjéből önállósult.

- latin eredetű; jelentése: világos, fényes, ragyogó, híres, kitűnő, jeles.

- a Klára latinos továbbképzése.

- a Klaudia olasz becézőjéből önállósult.

- latin eredetű; jelentése: a Claudius nemzetség nőtagja.

- latin eredetű; jelentése: jámbor, szelíd.

- görög eredetű; jelentése: az apa dicsősége.

- görög eredetű; jelentése: hírnök.

- germán eredetű; jelentése: a dicsőségért harcoló nő.

- a Nikoletta rövidüléséből önállósult.

- latin-olasz eredetű; jelentése: hímgalamb.

- latin eredetű; jelentése: egyetértés.

- latin eredetű; jelentése: szilárd, állhatatos, következetes.

- latin eredetű; jelentése: szilárd, állhatatos, következetes.

- latin-angol eredetű; jelentése: szívecském.

- latin-angol-német eredetű; jelentése: szívecském.

- latin eredetű; jelentése: somfa; szarv.

- görög-olasz-német eredetű; jelentése: szabályszerű, rendes.

- a Krisztina önállósult becézőjéből.

- latin eredetű; jelentése: Krisztushoz tartozó, keresztény.

- görög-latin eredetű; jelentése: margitvirág, aranyvirág, margaréta.

- német-latin-magyar eredetű; jelentése: nemzetség + harc.

- szláv-latin eredetű; jelentése: hatalom + dicsőség.

- német eredetű; jelentése: országszerte híres.

- szláv eredetű; jelentése: (ismeretlen).

- latin eredetű; jelentése: babérfa, babérkoszorú.

- latin eredetű; jelentése: Lavinium városából való nő.

- héber eredetű; jelentése: vadtehén, antilop.

- görög eredetű; jelentése: a görög hitregebeli Lakedimón királyának felesége.

- perzsa-angol eredetű; jelentése: sötét hajú.

- finnugor-magyar eredetű; jelentése: lélek, lélegzik; kürtös, kürtfúvó.

- a Heléna, Magdaléna utótagjának önállósulása.

- a Lenchen (Helene és Magdalene német becézője) magyarító fordítása.

- görög-latin eredetű; jelentése: oroszlán.

- germán eredetű; jelentése: erős, mint az oroszlán.

- az Elenonóra önállósult becézője.

- latin eredetű; jelentése: Leontini itáliai városból való férfi.

- germán eredetű; jelentése: merész a népben és a hadseregben.

- latin eredetű; jelentése: öröm, vidámság, szépség, kellem, báj.

- magyar eredetű; jelentése: a virág maga.

1. - a Lea alakváltozata; 2. - a Kornélia, Júlia önállósult becézője.

- a Julianna önállósult becézője.

- a Felícia önállósult becézője.

- görög eredetű; jelentése: az ókori Lídiából való nő.

- a Lilian, Caroline, Elisabeth német és angol becézőjéből önállósult.

- angol eredetű; jelentése: liliom.

- a Lídia és Lívia régi magyar becézőjéből önállósult.

- a Karolina becézőjéből önállósult.

- német eredetű; jelentése: hársfából készült pajzs; kígyó.

- latin eredetű; jelentése: ólomszínű, kékes.

- az Elisabeth becézőjéből önállósult.

- spártai eredetű; jelentése: híres spártai hadvezér nevéből.

- spanyol eredetű; jelentése: erős asszony.

- a Lola spanyol becézőjéből.

- a Laura és a Leonóra olasz továbbképzése.

- a Lúcia régi magyar formája.

- latin eredetű; jelentése: virradatkor, hajnalhasadáskor született.

- szláv eredetű; jelentése: a nép körében kedvelt, közkedvelt, népszerű.

- germán-ófrancia-latin eredetű; jelentése: hírnév + háború.

- a francia Louise magyarosított formája.

- latin eredetű; jelentése: megnyerő, vonzó.

- latin-angol-germán eredetű; jelentése: szeretetreméltó.

- a Magdolna latinosított formája.

- a Magdaléna önállósult becézője.

- arámi-héber eredetű; jelentése: torony, bástya; Magdala városából származó nő.

- a Magdaléna magyarosodott alakváltozata.

- héber eredetű; jelentése: gyengédség, szelídség.

1. - a római Maja istennő nevéből; 2. - a Mária és Marianna német becézőjéből.

- germán eredetű; jelentése: a jog barátja.

- magyar eredetű; jelentése: a virág maga.

- a Magdolna szláv (Mandalena) becézőjéből önállósult.

- német eredetű; jelentése: erélyes, férfias, védelmező.

1. - a Mária magyar becézőjéből önállósult; 2. - a Hermanna fríz becézője.

- a Mária francia becézőjéből önállósult.

- az Emanuéla rövidülése.

- a Mária rövidített, kicsinyítőképzős formája.

- latin eredetű; jelentése: határerdő, a határvidék védője.

- latin eredetű; jelentése: határerdő, a határvidék védője.

- görög eredetű; jelentése: gyöngy.

- a Margaréta régi magyaros formája.

- a Margit régebbi magyar változata.

- a Margit rövidített, kicsinyítőképzős formája.

- héber-görög-latin eredetű; jelentése: (ismeretlen).

- latin eredetű; jelentése: Marius családjához tartozó; Szűz Máriához tartozó.

- latin eredetű; jelentése: Marius családjához tartozó; Szűz Máriához tartozó.

- a Mária rövidített, kicsinyítőképzős formája.

- a Mária olasz továbbképzése.

1. - a Mária továbbképzése; 2. - latin eredetű; jelentése: tengeri, tengerből jövő, tengerhez tartozó, tengerész.

- a Marina olasz továbbképzése.

- a Marina olasz továbbképzése.

- a Mária francia alakváltozata.

- a Mária román kicsinyítőképzős formája.

- a Mária olasz becéző alakja.

1. - a Magdolna egyik holland formájából, a Marleene névből; 2. - a Maria és Helene nevek összevont alakja.

- héber eredetű; jelentése: úrnő.

- latin eredetű; jelentése: Mars istenhez hasonló, merész, bátor.

- a Mária orosz becézőjéből.

- német eredetű; jelentése: hatalom + harc.

- magyar eredetű; jelentése: a szó maga (jegyes).

- latin eredetű; jelentése: mór, szerecsen.

- latin eredetű; jelentése: mór, szerecsen.

- latin eredetű; jelentése: nagy növésű, magas.

- latin-német eredetű; jelentése: hatalmas + erős.

- görög eredetű; jelentése: bölcs asszony.

- görög eredetű; jelentése: fekete, sötét.

- germán-latin eredetű; jelentése: erőfeszítés, védelem.

- D'Ussieux francia író névalkotása.

- latin-angol eredetű; jelentése: jobb, derekabb, ügyesebb.

- görög eredetű; jelentése: méh, szorgalmas.

- spanyol eredetű; jelentése: fogolykiváltó.

-a Metta olasz továbbképzése.

- a Matild holland formája.

- a Mária több nyelvű rövidülése.

- a Mária olasz becézőjéből önállósult.

- héber-germán eredetű; jelentése: az Istenhez hasonló.

- Kézai Simon névalkotása.

1. - német eredetű; jelentése: szelíd, elnéző, jóakaratú; 2. - a Mild- kezdetű német női nevek önállósult becézője.

- a Maria és az Elena ill. a Maria és a Maddalena olasz összevonása.

- a Miléna önállósult becézője.

- a Ludmilla, Miléna, Milina szláv becézőjéből önállósult.

- a Kamilla és a Ludmilla utótagjának önállósulása.

- magyar eredetű; jelentése: a növény maga.

- a német Hermina és Vilhelmina önállósult becézője.

1. - latin eredetű; jelentése: csodálatos; 2. - a Mirabella becézőjének önállósulása.

- latin eredetű; jelentése: csodálatos

- latin eredetű; jelentése: csodálatos.

- a Miranda olasz továbbképzése.

- a Miranda olasz továbbképzése.

- a Mirandola olasz továbbképzése.

- a Míra olasz becéző továbbképzése.

- a Mária eredeti héber formája.

- görög-francia eredetű; jelentése: mirtuszfa, áfonya.

- latin eredetű; jelentése: szerény, szelíd, megfontolt, szemérmes, tisztességes.

1. - görög eredetű; jelentése: magányos, egyedül élő; 2. - latin eredetű; jelentése: intő, figyelmeztető, tanító; 3. - karthágói-pun eredetű; jelentése: istennő.

- latin eredetű; jelentése: eper, szeder.

- kelta-angol-normandiai eredetű; jelentése: ragyogó, mint a tenger.

- orosz eredetű; jelentése: remény, reménység.

- a Nadin magyar és szláv kicsinyítőképzős formája.

- orosz eredetű; jelentése: remény, reménység.

- a Fernanda önállósult rövidülése.

- az Anna önállósult francia becézője.

- héber eredetű; jelentése: gyönyörűségem.

- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

- görög eredetű; jelentése: a virág maga.

- latin eredetű; jelentése: Jézus születésnapja.

- a Natália orosz becézőjéből önállósult.

- görög eredetű; jelentése: híres hajós.

- olasz eredetű; jelentése: tisztázatlan.

- magyar eredetű; jelentése: a virág maga.

- az Eleonóra, Heléna, Kornélia angol becézőjéből önállósult.

- az Anasztázia magyar becézőjéből önállósult.

- a -netta, -nette és -neta végű női nevek önállósult becézője.

- görög eredetű; jelentése: győzelem.

- görög-latin eredetű; jelentése: a hadinép legyőzője.

- görög-német eredetű; jelentése: győzelem + nép.

- a Nikola olasz kicsinyítő továbbképzése.

- a Nikola olasz kicsinyítő továbbképzése.

- a -nilla végű női nevek olasz becézője.

- több női név (pl.: Anna, Johanna, Antonina, stb.) rövidült becéző formája.

- a Nina olasz kicsinyítő továbbképzése.

- héber eredetű; jelentése: gyönyörűségem.

- az Eleonóra és a Honóra rövidülése.

- német eredetű; jelentése: északi fény.

- a Nóra olasz becéző továbbképzése.

- latin-angol eredetű; jelentése: zsinórmérték, irányvonal, vezérfonal.

- magyar eredetű; jelentése: nyest.

- a német Oda, Uta, Ute, nevek francia kicsinyítőképzős formája.

- német-latin eredetű; jelentése: gazdag.

- görög eredetű; jelentése: segítség, segély, nyereség.

- latin eredetű; jelentése: nyolcadik (gyermek).

- a Helga orosz formájából.

- görög eredetű; jelentése: égi, mennyei, isteni.

- német eredetű; jelentése: birtok + harc; birtok + varázsvessző.

- latin eredetű; jelentése: olajfa.

- latin-olasz-spanyol eredetű; jelentése: partvidéki.

- magyar eredetű; jelentése: a virág maga.

- magyar eredetű; jelentése: a virág maga.

- latin eredetű; jelentése: Uria városából való.

- az Orsolya rövidített és kicsinyítőképzős származéka.

1. - latin eredetű; jelentése: kis medve; 2. ófelnémet-latin eredetű; jelentése: ló, paripa.

- német eredetű; jelentése: istenség + hatalom.

- német eredetű; jelentése: öröklött vagyon.

- a Xénia orosz formájából.

- magyar eredetű; jelentése: hős.

- magyar eredetű; jelentése: őszi kikirics.

- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

- magyar eredetű; jelentése: a növény maga.

- spanyol eredetű; jelentése: galamb.

- görög eredetű; jelentése: mézzel tele.

- Varázsfuvola (Mozart) női főszereplőjének neve.

- az Anna becézőjéből önállósult.

- újlatin eredetű; jelentése: pásztorlányka.

- latin eredetű; jelentése: rómainak született nemes.

- latin eredetű; jelentése: kicsi, kis termetű.

- a Paula továbbképzése.

- görög-latin eredetű; jelentése: tengerész, tengeri utazó.

- görög eredetű; jelentése: szövetet felfejtő.

- latin-magyar eredetű; jelentése: bazsarózsa.

- latin eredetű; jelentése: állhatatos.

1. - héber-görög-latin eredetű; jelentése: kőszikla. 2. - a Petronella önállósult becézője.

- latin eredetű; jelentése: Petronius nemzetségéből származó nő; kő, szikla.

- latin eredetű; jelentése: Petronius nemzetségéből származó nő; kő, szikla.

- indián-magyar eredetű; jelentése: dohány; tölcsérke.

- magyar eredetű; jelentése: az énekesmadár.

- latin-magyar eredetű; jelentése: régi, egykori, tiszteletre méltó.

- a Paula francia becéző továbbképzése.

- a Polixéna, Apollónia és a Paula magyar becézője.

- latin eredetű; jelentése: régi, egykori, tiszteletreméltó.

- héber eredetű; jelentése: Isten meggyógyít.

- héber eredetű; jelentése: bárány.

- germán eredetű; jelentése: okos védő.

- germán-spanyol eredetű; jelentése: okos védelmező.

- héber eredetű; jelentése: megkötöző, megigéző, megbabonázó; vagy: jól táplált.

1. - latin eredetű; jelentése: királynő; 2. - a Rein- kezdetű német nevek önállósult becézője.

1. - latin eredetű; jelentése: királynő; 2. - a Rein- kezdetű német nevek önállósult becézője.

- török-hun-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

- német eredetű; jelentése: sereg + hársfából készült pajzs.

- az Aurélia önállósul magyar becézője.

- orosz-magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

- latin eredetű; jelentése: újjászületett.

- a Margaréta utótagjának önállósulása.

- magyar eredetű; jelentése: a virág maga.

- a Mária önállósult becézője.

- német-spanyol eredetű; jelentése: erős fejedelem.

- a Margaréta (Margherita) olasz becézőjéből.

- a Terézia magyar becézőjéből.

- német eredetű; jelentése: fényes hírnév.

- német eredetű; jelentése: fényes hírnév.

- német eredetű; jelentése: dicsőség + hársfából készült pajzs.

- latin eredetű; jelentése: római.

- perzsa-görög eredetű; jelentése: (ismeretlen).

- latin eredetű; jelentése: rózsa.

- a Róza olaszos továbbképzése.

- német eredetű; jelentése: paripa + hársfából készült pajzs.

- német eredetű; jelentése: paripa + védelem, oltalom.

- a Rosa és az Anna olasz összevonása.

- a Róza -ina képzős származéka.

- a Rosa spanyol becézőjéből önállósult.

- magyar eredetű; jelentése: rozmaring.

- magyar eredetű; jelentése: a virág maga.

- német eredetű; jelentése: erejéről híres.

- latin eredetű; jelentése: a drágakő maga.

- német eredetű; jelentése: dicső farkas.

- latin eredetű; jelentése: vörös.

- a Rozália szláv becézőjéből önállósult.

- török-tatár-orosz eredetű; jelentése: oroszlán.

- héber eredetű; jelentése: megtérített.

- héber-latin eredetű; jelentése: Isten meghallgatott.

- héber eredetű; jelentése: hercegnő, uralkodónő.

- török-magyar eredetű; jelentése: fehér menyét.

1. - török-magyar eredetű; jelentése: fehér menyét; 2. - a Charlotte név magyarosítása.

- az Ezeregyéjszaka meséi című arab mesegyűjtemény főhősnőjének nevéből.

- a Cecília angol formájának (Sheila) önállósult becézője.

- latin eredetű; jelentése: az iskolához tartozó, tanító, tanuló.

- latin eredetű; jelentése: virágkoszorú.

- latin eredetű; jelentése: csillag.

- magyar eredetű; jelentése: sudár.

- magyar eredetű; jelentése: sugár.

- latin eredetű; jelentése: a szabinok népéhez tartozó.

- héber eredetű; jelentése: Sion békéje.

- latin eredetű; jelentése: sértetlen, ép.

- héber eredetű; jelentése: Isten neve, Isten meghallgatott.

- az Alexandra olasz becézőjéből.

- magyar eredetű; jelentése: szeder.

- magyar eredetű; jelentése: szellő.

- arab-görög eredetű; jelentése: Asszíria királynőjének nevéből.

- magyar eredetű; jelentése: szemecske, apróság, kicsike; nagy szemű, szép szemű.

- magyar eredetű; jelentése: szende.

- magyar eredetű; jelentése: szende.

- a Xénia alakváltozata.

- héber-német eredetű; jelentése: tündöklő, nemes.

- latin eredetű; jelentése: derűs, vidám.

- Apollón isten papnőinek nevéből.

- latin eredetű; jelentése: szilárd, állhatatos, következetes.

- latin eredetű; jelentése: erdő.

- latin eredetű; jelentése: erdő.

- héber eredetű; jelentése: meghallgattatás.

- a Simon olasz kicsinyítőképzős női párja.

- görög eredetű; jelentése: halfarkú női alak.

- görög eredetű; jelentése: ügyesség.

- görög eredetű; jelentése: értelmes, okos, helyesen gondolkodó.

- a Zsófia orosz becézőjének németes formája.

- latin eredetű; jelentése: csengő hangú.

- a Szörény férfinév női párja.

- francia-román eredetű; jelentése: vörös hajú.

- latin eredetű; jelentése: csillag.

- héber eredetű; jelentése: az Énekek énekének nőalakjának nevéből.

- török eredetű; jelentése: fejedelem.

- orosz eredetű; jelentése: virág.

- arameus eredetű; jelentése: őz, gazella.

- görög eredetű; jelentése: a színjátszás istennőjének nevéből.

- héber eredetű; jelentése: datolyapálma.

- az Atanázia önállósult becézője.

- orosz eredetű; jelentése: bálkirálynő.

- görög-latin eredetű; jelentése: bátor.

- latin-orosz-német-magyar eredetű; jelentése: Tatius családjához tartozó.

- magyar eredetű; jelentése: tavasz.

- a Dorothea (Dorottya) önállósult német becézője.

- görög eredetű; jelentése: Isten dicsősége.

- angol eredetű; jelentése: ápoló, óvó, vigyázó.

- az Antónia rövidült változata.

- német eredetű; jelentése: nép + kígyó (mint a titkos tudás jelképe); hársfából készült pajzs.

- görög-német eredetű; jelentése: Isten ajándéka.

- görög-latin eredetű; jelentése: Isten ajándéka.

- görög eredetű; jelentése: Isten megmutatkozott.

- görög-latin eredetű; jelentése: Isten kedveltje, Istent kedvelő.

- görög eredetű; jelentése: Istenhez tartozó.

- latin eredetű; jelentése: leánynak született harmadik gyermek.

- görög eredetű; jelentése: hőség, forróság, nyár, aratás, szüret; vadászni.

- a Teréz latinos továbbképzése.

- az angol Theresa önállósult becézője.

- görög eredetű; jelentése: a tengeristen egyik leányának nevéből.

- latin eredetű; jelentése: Titus családjához tartozó.

- a Matild és a Klotild német becézője.

- a Matild és az Otília német önállósult rövidülése.

- görög-magyar eredetű; jelentése: jó + tisztelet.

- görög-latin eredetű; jelentése: Isten becsülője.

- a -tina, -tine végű női nevek önállósult német becézője.

- görög eredetű; jelentése: Thyros szigetéről való nő.

- a Titánia latin kicsinyítőképzős származéka.

- héber eredetű; jelentése: Jahve jó.

- olasz eredetű; jelentése: toszkánai nő.

- perzsa-oszmán-török-olasz-német-magyar eredetű; jelentése: a virág neve.

- Vörösmarty Mihály névalkotása a tündér szóból.

- magyar eredetű; jelentése: üdvös.

- a Julianna orosz formájából.

- a német Ulrike és az Ursula önállósult becézője.

- görög eredetű; jelentése: égi.

- latin eredetű; jelentése: városi, finom, művelt, udvarias.

- az Ursula (Orsolya) latin képzős származéka.

- latin eredetű; jelentése: erős, egészséges.

- latin eredetű; jelentése: erős, egészséges.

1. - lengyel eredetű; jelentése: vend nő; 2. - a Wendel- kezdetű német női nevek önállósult becézője

- Jonathan Swift névalkotása.

- görög-szláv eredetű; jelentése: királyi.

- szláv eredetű; jelentése: nagy, hatalmas + béke.

- német eredetű; jelentése: a vandálok népéhez tartozó.

1. - a Veronika becézőjéből önállósult; 2. - a német Verena önállósult becézője; 3. - szláv eredetű; jelentése: hit; 4. - latin eredetű; jelentése: igaz, igazat mondó, igaz beszédű.

- latin eredetű; jelentése: szentelt helyen szedett fű vagy ág.

1. - német eredetű; jelentése: tartózkodó, félénk; 2. - a Veronika német becézőjéből.

- a Ver- kezdetű női nevek spanyolos rövidített, becézett formája.

- a Veronika önállósult magyar becéző rövidülése

1. - görög-latin eredetű; jelentése: győzelmet hozó; 2. - latin-görög eredetű; jelentése: igaz + ikon.

- latin eredetű; jelentése: idős, koros.

- latin eredetű; jelentése: győzelem.

- a Viktor férfinév latin továbbképzése.

- latin-német eredetű; jelentése: erős akaratú védelmező.

- finn eredetű; jelentése: gazdagság, jóság.

- latin-német eredetű; jelentése: erős akaratú védelmező.

- latin eredetű; jelentése: győztes.

- magyar eredetű; jelentése: a virág maga.

- a Viola olasz kicsinyítőképzős származéka.

- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

- latin eredetű; jelentése: vékony zöld ág.

- latin eredetű; jelentése: lány, hajadon.

- latin-magyar eredetű; jelentése: életem, életkém.

- latin eredetű; jelentése: életerős, eleven.

- német-latin eredetű; jelentése: az erdőben uralkodó.

- a Viviána angol változata.

- német-latin eredetű; jelentése: farkasként harcoló nő.

- latin eredetű; jelentése: Xavér községből való.

- görög eredetű; jelentése: vendég.

- héber-latin eredetű; jelentése: Jahve emlékezik.

- román eredetű; jelentése: zafír.

- a Szidónia szláv megfelelőjéből.

- német eredetű; jelentése: a terem védőnője.

- héber-latin eredetű; jelentése: az Istenség védelme alatt álló nő.

- női név Rossini és Gluck operáiból.

- a -zia végű női nevek végének becéző önállósulása.

- a német Zilly névnek és a Cecíliának latinosított formája.

- latin eredetű; jelentése: rózsa.

- görög-orosz eredetű; jelentése: Zeuszhoz tartozó.

1. - a Felicitás német rövidüléséből; 2. - latin-német eredetű; jelentése: sebes, gyors.

- görög eredetű; jelentése: élet.

- szláv eredetű; jelentése: élet.

- magyar eredetű; jelentése: a növény neve.

- Vörösmarty Mihály névalkotása.

- török-latin eredetű; jelentése: fejedelem.

- tisztázatlan eredetű; jelentése: (ismeretlen).

- szláv eredetű; jelentése: hajnal.

- francia eredetű; jelentése: csaló.

- a Johanna francia alakváltozata.

- a Johanna orosz alakváltozata.

- francia eredetű; jelentése: előkelő, jeles nemzetségből való.

- francia eredetű; jelentése: dárda, hatalom.

- görög eredetű; jelentése: bölcsesség.

- az Erzsébet női név Erzsóka becézőjének további rövidülése.

- a Zsuzsanna magyar rövidülése.

- héber-görög-latin eredetű; jelentése: liliom.

- arab eredetű; jelentése: hercegnő.