A

ABA

- török-magyar eredetű; jelentése: apa.

ABÁD

- az Aba -d kicsinyítőképzős származéka.

ABBÁS

- latin eredetű; jelentése: apa, apát.

ABBOT

- héber eredetű; jelentése: apa.

ABDIÁS

- héber-görög eredetű; jelentése: Isten szolgája.

ABELÁRD

- francia eredetű; jelentése: méhész.

ABOD

- az Aba képzős származéka.

ABONY

- az Aba -ny kicsinyítőképzős származéka.

ABOS

- az Aba -s kicsinyítőképzős származéka.

ABSA

- héber eredetű; jelentése: apa.

ABSOLON

- héber eredetű; jelentése: a béke atyja.

ACHILLES

- görög-latin eredetű; jelentése: a kígyó fia.

ACSÁD

- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

ADALBERT

- germán eredetű; jelentése: nemes fény; fénylő nemesség.

ADELMÁR

- germán eredetű; jelentése: nemes nemzetségből való, híres.

ADEODÁT

- latin eredetű; jelentése: Istentől adott.

ADOLÁR

- germán eredetű; jelentése: nemes nemzetségből való férfi.

ADOLF

- germán eredetű; jelentése: nemes + farkas.

ADONISZ

- görög eredetű; jelentése: csinos, jóképű, gavallér.

ADONY

- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

ADORJÁN

- latin eredetű; jelentése: Hadria városából való férfi.

ADRIÁN

- az Adorján eredetibb változata.

AGÁD

- török-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

AGAPION

- görög eredetű; jelentése: szeretett.

AGATON

- görög eredetű; jelentése: jó, nemes.

AGGEUS

- héber eredetű; jelentése: ünnepi, vidám.

AGMÁND

- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

AHMED

- arab eredetű; jelentése: dicséretre méltó.

AJÁD

- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

AJTONY

- török-magyar eredetű; jelentése: arany.

AKÁCS

- görög-latin-magyar eredetű; jelentése: ártatlan.

ALADÁR

1. - török eredetű; jelentése: testőrhadnagy; 2. - germán eredetű; jelentése: mindenben hatalmas; 3. - iráni eredetű; jelentése: elöljáró.

ALADIN

- germán eredetű; jelentése: kis öreg.

ALAJOS

- germán-latin eredetű; jelentése: egész + bölcs.

ALÁN

- breton-angol eredetű; jelentése: (bizonytalan).

ALÁRD

- germán eredetű; jelentése: nemes, kemény.

ALBERT

- német eredetű; jelentése: nemes, fényes.

ALBIN

1. - latin eredetű; jelentése: fehér; 2. - germán eredetű; jelentése: nemes barát.

ALDÁN

- angol-német eredetű; jelentése: egyik ágon dán származású.

ALDÓ

- az Ald- kezdetű germán nevek közös becézőjéből önállósult.

ALEX

- görög-latin eredetű; jelentése: harcra kész férfi.

ALFONZ

- germán eredetű; jelentése: nemes, készséges; harcra kész.

ALFRÉD

- germán eredetű; jelentése: tündér, tanács.

ALGERNON

- angol költői névadás.

ALI

- arab eredetű; jelentése: fenséges, fennkölt.

ALMÁR

- germán eredetű; jelentése: nemessége által híres.

ALPÁR

- török-magyar eredetű; jelentése: hős férfi.

ALVIÁN

- orosz eredetű; jelentése: (ismeretlen).

ALVIN

- germán eredetű; jelentése: nemes barát.

AMADÉ

- latin eredetű; jelentése: szeresd az Istent!

AMAND

- latin eredetű; jelentése: szeretetreméltó.

AMBOS

- az Ambrus régi -s kicsinyítőképzős formája.

AMBRUS

- görög eredetű; jelentése: halhatatlan.

ANASZTÁZ

- görög eredetű; jelentése: a feltámadott.

ANATOL

- görög eredetű; jelentése: napkeleti országból való.

ANDOR

- görög eredetű; jelentése: férfi, férfias.

ANDOS

- az András régi becéző formájából önállósult.

ANDRÁS

- görög eredetű; jelentése: férfi, férfias.

ANDRÉ

- görög eredetű; jelentése: férfi, férfias.

ANGELUS

- görög-latin eredetű; jelentése: Isten követe, angyal.

ANGUSZ

- kelta eredetű; jelentése: kivételes, kiváló, kiemelkedő.

ANTAL

- latin eredetű; jelentése: herceg, fejedelem, elöljáró.

ANTIGON

- görög eredetű; jelentése: nemessége által kiemelkedő.

ANTOS

- az Antal régi -s kicsinyítőképzős formája.

ANZELM

- germán eredetű; jelentése: az istenség védelme alatt álló.

APOLLINÁR

- latin eredetű; jelentése: Apollóhoz hasonló.

APOR

- magyar eredetű; jelentése: (bizonytalan).

APOSTOL

- görög eredetű; jelentése: követ, küldött, apostol.

APRÓD

- magyar eredetű; jelentése: apród, fegyverhordozó.

ARCHIBALD

- germán eredetű; jelentése: igazi, merész, hős férfi.

ARÉTÁSZ

- görög eredetű; jelentése: keresztény királyok neveiből.

ARIÁN

- latin eredetű; jelentése: hadriai.

ARIEL

- héber eredetű; jelentése: Isten oroszlánja; Isten tűzhelye.

ARION

- görög eredetű; jelentése: a gyors, az erős.

ARISZTID

- görög-latin eredetű; jelentése: nemes származású.

ARKÁD

- görög-latin eredetű; jelentése: Árkádiából való férfi.

ARLEN

- ír-gall eredetű; jelentése: biztosíték, zálog, ígéret.

ARMAND

- Herman francia megfelelője.

ARNOLD

- germán eredetű; jelentése: sas, uralkodó.

ARNÓT

- germán eredetű; jelentése: sas, uralkodó.

ARSZLÁN

- török-magyar eredetű; jelentése: oroszlán.

ARTEMON

- görög eredetű; jelentése: ép, egészséges.

ARTÚR

- kelta-angol eredetű; jelentése: (ismeretlen).

ARVID

- svéd eredetű; jelentése: sas a viharban.

ARZÉN

- görög-latin eredetű; jelentése: erőteljes, férfias.

ASZTER

- görög eredetű; jelentése: csillag.

ATÁD

- török-magyar eredetű; jelentése: apa.

ATANÁZ

- görög eredetű; jelentése: halhatatlan.

ATILLA

- gót eredetű; jelentése: szeretett atyánk.

ATLASZ

- görög-arab eredetű; jelentése: szövetfajta; sima

ATOS

- magyar eredetű; jelentése: apa.

ATTILA

- gót eredetű; jelentése: szeretett apánk.

AURÉL

- latin eredetű; jelentése: aranyos.

AURÉLIÁN

- latin eredetű; jelentése: az Aurelius nemzetséghez tartozó férfi.

AVENÁR

- héber eredetű; jelentése: apa, szövétnek.

AXEL

- héber-dán-svéd eredetű; jelentése: a béke atyja.

AZÁR

- héber-görög eredetű; jelentése: akit Jehova segít.

Á

ÁBEL

- héber eredetű; jelentése: lehelet, mulandóság.

ÁBRAHÁM

- héber eredetű; jelentése: a tömeg, a sokaság atyja.

ÁBRIS

- az Ábrahám becézett, kicsinyítőképzős alakjából.

ÁDÁM

- sumér-héber eredetű; jelentése: atyám.

ÁGOST

- latin eredetű; jelentése: fenséges, fennkölt.

ÁGOSTON

- latin eredetű; jelentése: fenséges, fennkölt.

ÁHIM

- héber eredetű; jelentése: Jahve felkelt.

ÁKOS

- török-magyar eredetű; jelentése: fehér sólyom.

ÁLDOR

- germán eredetű; jelentése: nemes uralkodó.

ÁLMOS

1. - magyar eredetű; jelentése: álombeli, megálmodott; 2. - török eredetű; jelentése: vétel; 3. - bolgár eredetű; jelentése: magasztos.

ÁMON

- héber eredetű; jelentése: igazmondó; művész.

ÁMOS

- héber eredetű; jelentése: terhet vivő, megrakott.

ÁNYOS

- görög-latin eredetű; jelentése: (ismeretlen).

ÁRKOS

- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

ÁRMIN

- latin eredetű; jelentése: hadi férfi.

ÁRON

- héber eredetű; jelentése: ihletett, tisztánlátó.

ÁRPÁD

- magyar eredetű; jelentése: árpa.

B

BÁCS

- török-magyar eredetű; jelentése: méltóságnév.

BAGAMÉR

- szláv eredetű; jelentése: isten, béke.

BAJÁN

- török-magyar eredetű; jelentése: gazdag.

BAJNOK

- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

BALABÁN

- török-magyar eredetű; jelentése: karvaly.

BALAMBÉR

- vitás eredetű; jelentése: (ismeretlen).

BALÁR

- magyar eredetű; jelentése: bolgár.

BALÁZS

- latin-magyar eredetű; jelentése: királyi.

BALDÓ

- német eredetű; jelentése: merész.

BALDVIN

- német-angol eredetű; jelentése: bátor barát.

BÁLINT

- latin eredetű; jelentése: erős, egészséges.

BALTAZÁR

- asszír-babilóniai-német eredetű; jelentése: Baal isten óvja életét.

BÁN

- magyar eredetű; jelentése: méltóságnév.

BANDÓ

- az András önállósult becézője.

BÁNK

- a Bán magyar méltóságnév -k kicsinyítőképzős származéka.

BÁNOS

- a Bán kicsinyítőképzős származéka.

BARABÁS

- görög-szláv eredetű; jelentése: Abbasz fia.

BARDÓ

- germán eredetű; jelentése: csatabárd, farkas.

BARNA

- a Barnabás önállósult magyar rövidülése.

BARNABÁS

- arámi-héber eredetű; jelentése: a vigasztalás fia.

BARÓT

- török-magyar eredetű; jelentése: menyét, nyest.

BARS

- magyar eredetű; jelentése: bors.

BARTAL

- arámeus-görög-latin eredetű; jelentése: Ptolemaiosz fia.

BARTOLÓMEÓ

- héber eredetű; jelentése: szántóvető, földműves.

BARTOS

- a Bertalan régi magyar Bartalom formájából.

BATÓ

- magyar eredetű; jelentése: buzogány.

BÁTONY

- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

BÁTOR

- török-magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

BAZIL

- görög-latin eredetű; jelentése: királyi.

BAZSÓ

- a Bazil régi magyar formájából.

BECSE

- török-magyar eredetű; jelentése: kánya.

BEDŐ

- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

BEKÉNY

- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

BEKŐ

- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

BÉLA

1. - magyar eredetű; jelentése: bél, belső rész; 2. - török eredetű; jelentése: előkelő; 3. - héber eredetű; jelentése: világot elnyelő.

BELIÁN

- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

BELIZÁR

- germán eredetű; jelentése: egy bizánci hadvezér nevéből.

BENCE

- latin eredetű; jelentése: győztes.

BENDE

- a Benedek becéző rövidüléséből.

BENDEGÚZ

- hun-magyar eredetű; jelentése: Attila hun uralkodó atyjának nevéből.

BENE

- a Benedek régi magyar becézőjéből.

BENEDEK

- latin eredetű; jelentése: áldott.

BÉNI

- a Benjámin régi magyar formájának rövidüléséből.

BENIGNUSZ

- latin eredetű; jelentése: jóságos, kegyes, jóakaró.

BENJÁMIN

- héber eredetű; jelentése: a szerencse fia.

BENKE

- a Benedek és a Benjámin közös becézőjéből.

BENKŐ

- a Benedek és a Benjámin közös becézőjéből.

BENŐ

- a Benedek és a Benjámin közös becézőjéből.

BERCEL

- bolgár-kabar-magyar eredetű; jelentése: bércen, azaz dombos, tüskés területen túli rész.

BERENGÁR

- germán eredetű; jelentése: medve, lándzsa.

BERÉNY

- magyar eredetű; jelentése: régi magyar törzsnévből.

BERGER

- francia eredetű; jelentése: pásztor, juhász.

BERISZLÓ

- szláv-magyar eredetű; jelentése: Pribina dicsősége.

BERNÁT

- germán eredetű; jelentése: erős, mint a medve.

BERTALAN

- arámeus-görög-latin eredetű; jelentése: Ptolemaiosz fia.

BERTOLD

- germán eredetű; jelentése: pompával uralkodó.

BERTRAM

- germán eredetű; jelentése: ragyogó, holló.

BESE

- török-magyar eredetű; jelentése: kánya.

BOÁZ

- héber eredetű; jelentése: erős.

BOCSÁRD

- német-magyar eredetű; jelentése: erős védelmező.

BOD

- török-magyar eredetű; jelentése: ág, oldalág.

BÓDOG

- magyar eredetű; jelentése: boldog, gazdag.

BODOMÉR

- török-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

BODONY

- magyar eredetű; jelentése: ág, oldalág.

BODOR

- magyar eredetű; jelentése: göndör.

BOGÁT

- szláv-magyar eredetű; jelentése: gazdag.

BOGÁTA

- szláv-magyar-latin eredetű; jelentése: gazdag

BOGDÁN

- szláv eredetű; jelentése: Isten ajándéka.

BÖKÉNY

- török-magyar eredetű; jelentése: erdős, erdős domb, dombhát.

BOLDIZSÁR

- asszír-babilóniai-német-magyar eredetű; jelentése: Baal isten óvja életét.

BONIFÁC

- latin eredetű; jelentése: a jó sors embere; jótevő.

BÓNIS

- a Bonifác régi magyar becézőjéből.

BORBÁS

- a Barabás alakváltozata.

BORISZ

- orosz- bolgár eredetű; jelentése: harc, harcos.

BORS

- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

BOTÁR

- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

BOTOND

- magyar eredetű; jelentése: buzogányos harcos.

BOTTYÁN

- Bothianus hitvalló nevéből.

BOZSIDÁR

- szláv eredetű; jelentése: Isten ajándéka.

BRÚNÓ

- ófelnémet eredetű; jelentése: barna, barnamedve.

BRÚTUSZ

- latin eredetű; jelentése: nehézkes, esetlen, együgyű.

BUDA

- magyar eredetű; jelentése: (bizonytalan).

BULCSÚ

- török-magyar eredetű; jelentése: vért keverő, vért kibocsátó.

BUZÁD

- magyar eredetű; jelentése: búza.

C

CECIL

- a Cecilián becéző rövidüléséből önállósult.

CECILIÁN

- latin-francia eredetű; jelentése: a Caecilius nemzetséghez tartozó férfi; vak.

CELESZTIN

- latin eredetű; jelentése: az égnek, vagyis az Istennek szentelt.

CÉZÁR

- etruszk-latin eredetű; jelentése: hosszú hajú, dús hajú; vág.

CICERÓ

- latin eredetű; jelentése: borsó.

CIPRIÁN

- latin eredetű; jelentése: Ciprus szigetéről származó férfi.

CIRILL

- görög-latin eredetű; jelentése: az Úrhoz tartozó, az Istennek szentelt.

CIRJÉK

- görög eredetű; jelentése: az uralkodóhoz tartozó.

CÍRUS

- perzsa-görög-latin eredetű; jelentése: uralkodó, Nap.

CSABA

- török-magyar eredetű; jelentése: pásztor, kóborló.

CSÁK

- török-magyar eredetű; jelentése: ütő.

CSANÁD

- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

CSÁT

- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

CSATÁD

- magyar eredetű; jelentése: csata.

CSATÁR

1. - magyar eredetű; jelentése: a várjobbágyok egyik fajtája. 2. - szláv eredetű; jelentése: pajzskészítő.

CSATÓ

- magyar eredetű; jelentése: csat.

CSEGŐ

- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

CSEKE

- török-magyar eredetű; jelentése: húzó, vivő.

CSENGER

- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

CSÉPÁN

- az István szláv eredetű, régi magyar alakváltozata.

CSEPEL

- magyar eredetű; jelentése: sarjadékerdő.

CSOBÁD

- a Csaba kicsinyítőképzős származéka.

CSOBÁN

- török-magyar eredetű; jelentése: pásztor.

CSOMBOR

- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

CSONGOR

- török-magyar eredetű; jelentése: vadászmadár.

CSÖRSZ

- szláv eredetű; jelentése: ördög.

D

DAGOBERT

- germán eredetű; jelentése: ragyogó, mint a nap.

DAGOMÉR

- germán eredetű; jelentése: híres, mint a ragyogó nap.

DALIBOR

- cseh eredetű; jelentése: (ismeretlen).

DALTON

- óangol eredetű; jelentése: völgyből való.

DAMÁZ

- görög eredetű; jelentése: szelídítő, legyőző.

DAMJÁN

- görög-latin eredetű; jelentése: a népből származó; legyőző.

DAMOS

- a Damján rövidített, kicsinyítőképzős alakváltozata.

DÁNIEL

- héber eredetű; jelentése: Isten a bírám.

DANILÓ

- a Dániel szláv megfelelője.

DÁNOS

- a Dániel régi magyar kicsinyítőképzős származéka.

DANTE

- latin eredetű; jelentése: kitartó, állhatatos.

DÁRIUS

- latin-perzsa-görög eredetű; jelentése: hatalmas.

DÁVID

- héber eredetű; jelentése: kedvelt, szeretett; egyesítő.

DELI

- magyar eredetű; jelentése: dalia, vitéz.

DEMÉNY

- a Demjén régi magyar alakváltozata.

DEMETER

- görög-szláv eredetű; jelentése: Démétérnek, a föld istennőjének ajánlott.

DEMJÉN

- a Damján önállósult alakváltozata.

DÉNES

- görög eredetű; jelentése: Dionüszosznak, a bor és a szőlő istenének ajánlott.

DEODÁT

- az Adeodát rövidüléséből önállósult.

DETRE

- germán eredetű; jelentése: nép + hatalmas.

DÉVALD

- germán eredetű; jelentése: nép + merész.

DEZSÉR

- a Dezső régi magyar alakja.

DEZSŐ

- latin-magyar eredetű; jelentése: óhajtott, kívánt gyermek.

DIOMÉD

- görög eredetű; jelentése: Istentől elhatározott, Isten akarata szerint való.

DITMÁR

- germán eredetű; jelentése: nép + híres.

DOMÁN

- kun-magyar eredetű; jelentése: köd.

DÖME

- a Dömötör rövidült formájának kicsinyítőképzős származéka.

DOMICIÁN

- latin eredetű; jelentése: legyőző, meghódító.

DOMINIK

- latin-szláv eredetű; jelentése: az Istenhez tartozó, az Istennek szentelt.

DOMOKOS

- a Domonkos önállósult alakváltozata.

DOMONKOS

- latin eredetű; jelentése: az Úrhoz tartozó, Istennek szentelt.

DOMOS

- a Domonkos, Domokos rövidült, kicsinyítőképzős származéka.

DÖMÖTÖR

- a Demeter magyar alakváltozata.

DONALD

- skót-kelta eredetű; jelentése: világ + hatalmas; bátor + férfias.

DONÁT

- latin eredetű; jelentése: Istentől ajándékozott.

DORIÁN

- angol eredetű; jelentése: dór férfi.

DORMÁN

- besenyő eredetű; jelentése: (ismeretlen).

DUKÁSZ

- görög eredetű; jelentése: vezér, vezető.

DUSÁN

- délszláv eredetű; jelentése: lélek.

E

EDE

- az Edvárd német rövidüléséből önállósult.

EDGÁR

- ószász-angol eredetű; jelentése: vagyon + dárda.

EDIZON

- angolszász eredetű; jelentése: Ádám leszármazottja.

EDMOND

- germán eredetű; jelentése: az öröklött birtokot megőrző.

EDÖMÉR

- kun eredetű; jelentése: (ismeretlen).

EDVÁRD

- germán eredetű; jelentése: a birtokát megőrző.

EDVIN

- germán eredetű; jelentése: az örökös barátja.

EFRAIM

- héber eredetű; jelentése: kettős termés, kettős örökség.

EGBERT

- germán eredetű; jelentése: kard + híres, fényes.

EGMONT

- germán eredetű; jelentése: fegyver + védő.

EGON

- az Egbert, Egmont, stb. ószász és középnémet bezézőjéből önállósult.

EGYED

- görög-magyar eredetű; jelentése: pajzshordozó.

ELEK

- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

ELEMÉR

- vitás eredetű; jelentése: (ismeretlen).

ELÍGIUSZ

- latin eredetű; jelentése: kiválasztott.

ELIHU

- héber eredetű; jelentése: Isten az Úr.

ELIZEUS

- héber eredetű; jelentése: Isten a szabadulás.

ELLÁK

- hun eredetű; jelentése: (ismeretlen).

ELMÁR

- germán eredetű; jelentése: mindenütt híres.

ELMÓ

- az Elmár becézőjéből önállósult.

ELŐD

- magyar eredetű; jelentése: elsőszülött, ős.

ELTON

- angol eredetű; jelentése: öreg faluból való.

EMÁNUEL

- héber eredetű; jelentése: velünk az Isten.

EMIL

- latin eredetű; jelentése: versengő, vetélkedő.

EMILIÁN

- latin eredetű; jelentése: az Aemilius nemzetségből származó férfi.

EMŐD

- magyar eredetű; jelentése: anyácska.

ENDRE

- német-szláv-magyar eredetű; jelentése: férfi, férfias.

ENGELBERT

- germán eredetű; jelentése: híres az angolok között.

ENGELHARD

- germán eredetű; jelentése: vakmerő az angolok között.

ERAZMUS

- görög-latin-holland eredetű; jelentése: óhajt, kíván.

ERHARD

- germán eredetű; jelentése: becsület + erős.

ERIK

- alnémet-északi germán eredetű; jelentése: nagyrabecsült.

ERNÁK

- hun eredetű; jelentése: (ismeretlen).

ERNŐ

- ófelnémet eredetű; jelentése: komoly, határozott.

ERNYE

- török-magyar eredetű; jelentése: férfi.

ERVIN

- germán eredetű; jelentése: a hadsereg barátja; vadkan erejű jó barát.

ETE

- magyar eredetű; jelentése: (bizonytalan).

ETELE

- hun-magyar eredetű; jelentése: szeretett apánk.

EUGÉN

- görög-német eredetű; jelentése: előkelő, nemes nemzetségből való.

EUSZTÁK

- görög-latin eredetű; jelentése: dús kalászú, termékeny.

EUTIM

- görög eredetű; jelentése: nemes + tisztelet.

EVARISZT

- görög eredetű; jelentése: derék, ügyes, legjobb.

EZÉKIEL

- héber eredetű; jelentése: az Isten erős, hatalmas.

É

ÉLIÁS

- héber-görög-latin eredetű; jelentése: Jahve az én Istenem.

ÉNEÁS

- görög-magyar eredetű; jelentése: mondai hős nevéből.

ÉNOK

- héber eredetű; jelentése: a felszentelt.

ÉVALD

- germán eredetű; jelentése: jog és törvény szerint uralkodó.

ÉZSAIÁS

- héber eredetű; jelentése: Isten az üdvösség.

ÉZSAU

- héber eredetű; jelentése: szőrös, bozontos, nyers, durva.

F

FÁBIÁN

- latin eredetű; jelentése: a Fabius nemzetséghez tartozó férfi.

FÁBIUSZ

- latin eredetű; jelentése: babtermelő; Fabia városából való.

FABÓ

- a Fábián régi magyar kicsinyítőképzős származéka.

FARKAS

- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

FAUSZTUSZ

- latin eredetű; jelentése: szerencsés.

FEDOR

- a Teodor orosz megfelelőjéből.

FELICIÁN

- latin eredetű; jelentése: boldog.

FÉLIX

- latin eredetű; jelentése: boldog.

FERDINÁND

- germán eredetű; jelentése: béke + merész.

FERENC

- francia-latin eredetű; jelentése: francia.

FIDÉL

- latin eredetű; jelentése: hűséges.

FILEMON

- görög eredetű; jelentése: barátságos, nyájas, szíves érzelmű.

FILIBERT

- germán eredetű; jelentése: messze földön híres.

FILOMÉN

- görög eredetű; jelentése: szeretett.

FIRMIN

- latin eredetű; jelentése: szilárd jellemű.

FLORENTIN

- latin eredetű; jelentése: virágzó, tekintélyes.

FLÓRIÁN

- latin eredetű; jelentése: virágos, virágzó.

FLÓRIS

- a Flórián -s kicsinyítőképzős származéka.

FODOR

- magyar eredetű; jelentése: göndör hajú.

FOLKUS

1. - német-magyar eredetű; jelentése: nép + híres; 2. - latin-francia eredetű; jelentése: vízityúk, szárcsa.

FÓRIS

- a Flóris régi magyar változata.

FORTUNÁT

- latin eredetű; jelentése: boldog.

FREDERIK

- német eredetű; jelentése: békés, nyugodt.

FRIDOLIN

- germán eredetű; jelentése: Isten oltalma alatt álló.

FRIGYES

- német-magyar eredetű; jelentése: béke + hatalom.

FÜLÖP

- görög eredetű; jelentése: lókedvelő.

G

GÁBOR

- héber eredetű; jelentése: Isten embere, Isten bajnoka.

GÁBRIEL

- héber eredetű; jelentése: Isten embere, Isten bajnoka.

GÁL

- kelta-ír eredetű; jelentése: kakas.

GÁLOS

- a Gál régi teljesebb magyar alakja.

GARA

- török eredetű; jelentése: héja.

GÁSPÁR

- perzsa eredetű; jelentése: kincset megőrző.

GASZTON

- germán eredetű; jelentése: (bizonytalan).

GAZSÓ

- a Gáspár régi magyar -ó kicsinyítőképzős alakjából.

GEDEON

- héber eredetű; jelentése: harcos, vágó, romboló.

GEDŐ

- a Gedeon régi magyar -ő kicsinyítőképzős származéka.

GELLÉN

- a Kilián régi magyar változata.

GELLÉRT

- német eredetű; jelentése: gerely + kemény.

GEMINIÁN

- latin eredetű; jelentése: iker.

GERASZIM

- görög eredetű; jelentése: tiszteletreméltó.

GERÉB

- szász-magyar eredetű; jelentése: községi bíró.

GERGELY

- görög eredetű; jelentése: éberen őrködő.

GERGŐ

- a Gergely magyar alakváltozata.

GERJÉN

- görög-német-magyar eredetű; jelentése: legidősebb fiútestvér; legidősebb elöljáró.

GERMÁN

- német eredetű; jelentése: dárda, kelevéz; édes testvér

GERŐ

- a Gergely és a Gerhard rövidült, -ő kicsinyítőképzős származéka.

GEROLD

- germán eredetű; jelentése: dárda + hatalom.

GERZSON

- héber eredetű; jelentése: az idegen, a száműzött.

GÉZA

- török-német-magyar eredetű; jelentése: méltóságnév.

GIBÁRT

- német-magyar eredetű; jelentése: adakozó kedvű + erős.

GIDA

- a Gedeon név Gideon alakváltozatának rövidített, kicsinyítőképzős származéka.

GILBERT

- német eredetű; jelentése: híres a szabad nemesek fiai között.

GILGAMES

- mezopotámiai eredetű; jelentése: (ismeretlen).

GOBERT

- germán eredetű; jelentése: Isten segítsége révén híres.

GODVIN

- angol-holland eredetű; jelentése: Isten barátja.

GORDON

- skót-angol eredetű; jelentése: (ismeretlen).

GORGIÁS

- latin eredetű; jelentése: (ismeretlen).

GOTFRID

- német eredetű; jelentése: Isten oltalma alatt álló.

GOTHÁRD

- német eredetű; jelentése: Isten segítségével erős.

GOTLÍB

- germán eredetű; jelentése: Isten gyermeke.

GRACIÁN

- latin eredetű; jelentése: kellemes, kedves, bájos.

GREGORI

- görög eredetű; jelentése: éber, szemfüles.

GUJDÓ

- német eredetű; jelentése: erdőből származó.

GÜNTER

- német eredetű; jelentése: a harcosok seregének vezére.

GUSZTÁV

- skandináv-német eredetű; jelentése: a gótok támasza.

GYÁRFÁS

- görög-latin eredetű; jelentése: idős férfi.

GYENES

- a Dénes régi magyar alakváltozata.

GYÖRE

- a György rövidített, kicsinyítőképzős származéka.

GYÖRGY

- görög-latin eredetű; jelentése: földműves, gazdálkodó.

GYÖRK

- a György rövidített, kicsinyítőképzős származéka.

GYŐZŐ

- a Viktor magyarító lefordítása.

GYULA

- bolgár-török-magyar eredetű; jelentése: magyar méltóságnév.

H

HAMILKÁR

- föníciai eredetű; jelentése: Melkart istenség kegyessége, jóindulata.

HANNIBÁL

- föníciai eredetű; jelentése: Baal isten kegyelme.

HANNÓ

- ófelnémet eredetű; jelentése: védelem.

HARALD

- germán eredetű; jelentése: hadsereg + merész.

HARKÁNY

- magyar eredetű; jelentése: harkály.

HARLÁM

- orosz eredetű; jelentése: örömtől ragyogó.

HARRI

- a Henrik angol becézőjéből alakult.

HARTVIG

- germán eredetű; jelentése: merész a harcban.

HASSZÁN

- arab eredetű; jelentése: szép.

HEKTOR

- görög eredetű; jelentése: uralkodó.

HELIODOR

- görög eredetű; jelentése: a napisten ajándéka.

HÉLIOSZ

- görög eredetű; jelentése: nap, napisten.

HENRIK

- germán eredetű; jelentése: körülkerített birtokán uralkodó.

HERBERT

- germán eredetű; jelentése: hadsereg + fény.

HERMAN

- germán eredetű; jelentése: hadi férfi.

HERMÉSZ

- görög eredetű; jelentése: beszélni, megmagyarázni.

HEROLD

- a Harald német változata.

HETÉNY

- magyar eredetű; jelentése: a hetedik gyermek.

HIADOR

- a Heliodor régi magyar változata.

HILÁRIUSZ

- latin eredetű; jelentése: derűs, vidám, jókedvű.

HILMÁR

- német eredetű; jelentése: a harcban hírnevessé vált.

HIPPOLIT

- görög eredetű; jelentése: a lovakat kifogó, eloldozó.

HÓDOS

- magyar eredetű; jelentése: hódvadász.

HOLDKÓROS

Ha látod: olyasmit vágtak a fejedhez, amin azóta ~s háborogsz; teljesen alaptalannak ítélsz egy, a személyedről tett megállapítást, pedig érdemes lenne legalábbis elgondolkodnod rajta. Ha Te lennél holdkóros: nem tágítasz valakitől, aki pedig nem viszonozza vonzalmad, új és új hódítási kísérleteid nem hozzák meg az általad remélt eredményt.

HOLLÓ

- magyar eredetű; jelentése: hollófekete haj.

HONORÁTUSZ

- latin eredetű; jelentése: tisztelt, tiszteletben álló, tiszteletreméltó.

HONÓRIUSZ

- latin eredetű; jelentése: tiszteletreméltó.

HONT

- német eredetű; jelentése: kutyatartó, kutyabarát.

HORÁC

- görög-latin-német eredetű; jelentése: ifjú, virágzó.

HUBA

- magyar eredetű; jelentése: (bizonytalan).

HUBERT

- német eredetű; jelentése: szelleme által kiváló.

HUGÓ

- germán eredetű; jelentése: értelmes, intelligens.

HUMBERT

- német eredetű; jelentése: ereje által ragyogó.

HÜMÉR

- latin-magyar eredetű; jelentése: hűséges.

HUNOR

- török-magyar eredetű; jelentése: onogur (népnév).

I

IBRÁNY

- az Ábrahám alakváltozata.

IGNÁC

- latin eredetű; jelentése: tűz.

IGOR

- német-orosz eredetű; jelentése: Yngvi isten segítségével oltalmazó.

ILÁRION

- a Hiláriusz görögös formája.

ILDEFONZ

- germán-nyugati gót eredetű; jelentése: harcra kész.

ILIÁN

- görög-orosz eredetű; jelentése: nap.

ILLÉS

- az Éliás önállósult változata.

ILMÁR

1. - a Hilmár alakváltozata. 2. - a finn Ilmár mondai hős nevéből.

IMBERT

- fríz eredetű; jelentése: nagy, hatalmas + ragyogó.

IMMÁNUEL

- héber eredetű; jelentése: Isten velünk van.

IMRE

- germán eredetű; jelentése: hatalmas, híres, királyi.

INCE

- latin eredetű; jelentése: senkinek sem ártó.

IPOLY

- görög eredetű; jelentése: a lovakat kifogó.

IRÉNEUSZ

- görög-latin eredetű; jelentése: békés.

ISTVÁN

- görög-német-magyar eredetű; jelentése: virágkoszorú.

IVÁN

1. - a régi magyar Ivános rövidülése; 2. - orosz eredetű; jelentése: Isten kegyelmes.

IVÓ

1. - germán eredetű; jelentése: tiszafa; 2. - az Iván szláv becézője.

IVOR

1. - ír-skót-velszi eredetű; jelentése: úr, uralkodó; 2. - az Igor ukrán és belorusz változata; 3. - magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

IZAIÁS

- az Ézsaiás alakváltozata.

IZIDOR

- görög-latin eredetű; jelentése: Ízisz egyiptomi istennő ajándéka.

IZMAEL

- héber eredetű; jelentése: Isten meghallgat.

IZOR

- az Izidor magyar nyelvújítási alakváltozata.

IZRAEL

- héber eredetű; jelentése: Isten harcosa; Isten uralkodjon.

IZSÁK

- héber-görög-latin eredetű; jelentése: nevetés.

IZSÓ

1. - az Ézsau alakváltozata; 2. - a József régi Izsóf változatának rövidülése; 3. - az Izsák becézője.

J

JÁCINT

- görög-latin eredetű; jelentése: a virág neve.

JAGELLÓ

- lengyel-litván eredetű; jelentése: Jagailo litván nagyfejedelem nevéből.

JAKAB

- héber eredetű; jelentése: (bizonytalan).

JÁKÓ

- a Jákob önállósult becézőjéből.

JÁKOB

- a Jakab eredeti alakváltozata.

JAKUS

- a régi Jakob rövidített, -s kicsinyítőképzős származéka.

JÁNOS

- héber-görög-latin eredetű; jelentése: Isten kegyelme, Isten kegyelmes.

JANUÁR

- latin eredetű; jelentése: Janus istennek szentelt.

JÁRFÁS

- a Gyárfás régi magyar alakváltozata.

JÁZON

- görög-német-magyar eredetű; jelentése: gyógyulást hozó.

JENŐ

- magyar eredetű; jelentése: a hatodik magyar honfoglaló törzs neve.

JEREMIÁS

- héber-görög-latin eredetű; jelentése: Isten felemel.

JEROMOS

- görög eredetű; jelentése: szent nevű.

JOAKIM

- héber eredetű; jelentése: Jahve felkelt.

JÓB

- héber eredetű; jelentése: tűrő, üldözött.

JOEL

- héber eredetű; jelentése: Jahve az Isten.

JOHANN

- héber eredetű; jelentése: Isten kegyes ajándéka.

JÓNÁS

- héber eredetű; jelentése: galamb.

JONATÁN

- héber eredetű; jelentése: Isten ajándéka.

JORDÁN

- héber eredetű; jelentése: lefelé folyó.

JOZAFÁT

- héber eredetű; jelentése: Jahve ítél.

JÓZSEF

- héber eredetű; jelentése: Jahve + gyarapítson.

JÓZSIÁS

- héber eredetű; jelentése: Isten a védelmezőm.

JÓZSUA

- héber eredetű; jelentése: akinek a segítsége Istentől való.

JUKUNDUSZ

- latin eredetű; jelentése: kellemes (ember).

JULIÁNUSZ

- latin eredetű; jelentése: a Julius nemzetséghez tartozó férfi.

JULIUSZ

- a Juliánusz alakváltozata.

JUSZTIN

- a Jusztusz továbbképzett alakja.

JUSZTUSZ

- latin eredetű; jelentése: igazságos, igazságszerető ember.

JUTAS

- török-magyar eredetű; jelentése: faló, nyelő.

K

KABOS

- a Jakab név régi magyar Jakabos megfelelőjének rövidülése.

KADA

- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

KADOSA

- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

KÁIN

- héber eredetű; jelentése: szerzemény, nyereség, tulajdon.

KAJETÁN

- latin eredetű; jelentése: Gaeta városából való férfi.

KÁL

- török-magyar eredetű; jelentése: marad.

KÁLEB

- héber eredetű; jelentése: merész, bátor, indulatos.

KÁLMÁN

- török-magyar eredetű; jelentése: maradék.

KALVIN

- latin eredetű; jelentése: kopasz.

KAMILL

- latin eredetű; jelentése: nemesi születésű fiúgyermek, aki az áldozatoknál szolgált.

KAMILLÓ

- a Kamill olasz megfelelője.

KÁN

- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

KANDID

- latin eredetű; jelentése: fehér, fénylő, ragyogó.

KANUT

- skandináv eredetű; jelentése: előkelő származású férfi.

KANUT

- skandináv eredetű; jelentése: előkelő származású férfi.

KAPLONY

- török-magyar eredetű; jelentése: tigris.

KAPLONY

- török-magyar eredetű; jelentése: tigris.

KAPOLCS

- török-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

KARÁCSONY

Gyermekálomban: önmagáért beszél: vidámság, ajándék, játék utáni vágy. Ha túl gyakran fordul elő gyermeked álmában a karácsony, elhanyagoltnak érzi magát. Felnőttálomban: mint ünnep kötelességtudat, ésszerű arányos tehervállalás. Karácsonyfa: kissé egyhangú életvitel. Karácsonyfadísz: nagyon adsz arra, hogy apróbb -és mindennapos-családi kellemetlenségeid ne tudódjanak ki. Karácsonyfa, ami csillagszóróktól vagy egyéb díszektől szikrázik: családi perpatvar; rokon, aki nagyon felbosszant. Karácsonyi koszorú: terített asztalon szomorúság, régi kedves ismerősöd hiánya. Karácsonyfa, ha tüzet okoz: jószívűség, adni akarsz egy szeretett személynek; erődön felüli költekezés különösen akkor, nem az ünnep időpontjában vagy ahhoz közel álmodod.

KARÁD

- török-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

KARDOS

- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

KARION

- görög eredetű; jelentése: Karia tartományból való férfi.

KÁRMÁN

- német-magyar eredetű; jelentése: derék ember.

KÁROLY

1. - magyar eredetű; jelentése: karvaly, turul; 2. - germán-latin eredetű; jelentése: legény, fiú.

KARSA

- török-magyar eredetű; jelentése: ölyv, sólyom, kánya, vércse.

KARTAL

- török-magyar eredetű; jelentése: kánya, sas.

KASSZIÁN

- latin eredetű; jelentése: a Cassius nemzetséghez tartozó férfi.

KÁSZON

- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

KASZTOR

- görög eredetű; jelentése: önmagát kitüntető.

KATAPÁN

- görög-magyar eredetű; jelentése: feljebbvaló.

KAZIMÍR

- lengyel eredetű; jelentése: békealapító; békebontó.

KÁZMÉR

- a Kazimír magyarosabb alakja.

KELED

- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

KELEMEN

- latin eredetű; jelentése: jámbor, szelíd.

KELEN

- a Kelemen rövidülésének alakváltozata.

KEMENES

- magyar eredetű; jelentése: kemencés.

KENDE

- kazár magyar eredetű; jelentése: régi kazár méltóságnévből.

KENESE

- szláv-magyar eredetű; jelentése: a király vagy a herceg birtoka.

KENÉZ

- gót-szláv-magyar eredetű; jelentése: herceg.

KERECSEN

- magyar eredetű; jelentése: kerecsensólyom.

KERÉNY

- latin eredetű; jelentése: lándzsás.

KERESZTÉLY

- latin-magyar eredetű; jelentése: Krisztushoz tartozó, keresztény.

KESZŐ

- török-magyar eredetű; jelentése: vágó; rész, darab, töredék.

KEVE

- magyar eredetű; jelentése: kövecske.

KEVIN

- kelta eredetű; jelentése: kedves, szíves, nemes, szelíd, finom.

KILÉNY

- a Kilián régi magyar alakváltozata.

KILIÁN

- kelta eredetű; jelentése: szerzetes.

KÍRA

- görög-szláv eredetű; jelentése: úr, uralkodó.

KIRILL

- a Cirill görögös változata.

KLEOFÁS

- görög eredetű; jelentése: az apa dicsősége, hírneve.

KLEON

- görög eredetű; jelentése: dicsőség.

KLÉTUS

- görög-latin eredetű; jelentése: jó segítő.

KOCSÁRD

- a német Gotthárd régi magyarosodott alakja.

KOLOS

- német-latin-magyar eredetű; jelentése: iskolához tartozó, tanító, tanuló

KOLUMBÁN

- latin eredetű; jelentése: galamb.

KOLUMBUSZ

- latin eredetű; jelentése: hímgalamb.

KONRÁD

- német eredetű; jelentése: merész + tanács.

KONSTANTIN

- latin eredetű; jelentése: Constantius családjához tartozó; szilárd, állhatatos, következetes.

KONT

- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

KOPOGÁS

Ha kopogást hallasz: várod, hogy meglátogassanak, feléd nézzenek. Ha Te kopogtatsz: bizony tudod, hogy valakit meg kellene követned; hirtelenkedtél.

KOPPÁNY

- török-magyar eredetű; jelentése: méltóságnév.

KORIDON

- latin eredetű; jelentése: Vergilius alkotta irodalmi név.

KORIOLÁN

- latin eredetű; jelentése: Corioliból való férfi.

KORNÉL

- latin eredetű; jelentése: somfa; szarv.

KORVIN

- latin eredetű; jelentése: holló.

KÓSA

- magyar eredetű; jelentése: kos.

KÖTÖNY

- török-magyar eredetű; jelentése: élőlény hátsó része.

KOZMA

- latin eredetű; jelentése: dísz, ékesség, dicséret.

KRISTÓF

- görög eredetű; jelentése: Krisztust hordozó.

KRISZTIÁN

- latin eredetű; jelentése: Krisztushoz tartozó, keresztény.

KUND

- magyar eredetű; jelentése: méltóságnév.

KUNÓ

- a Konrád német becézőjéből.

KURSZÁN

- török eredetű; jelentése: keselyű.

KÜRT

- török-magyar eredetű; jelentése: vihar.

L

LABORC

- bolgár-szláv-török eredetű; jelentése: hős párduc.

LADOMÉR

- a Vladimir régi magyar formája.

LAJOS

- germán-francia eredetű; jelentése: hírnév + háború.

LAMBERT

- német eredetű; jelentése: országszerte híres.

LANTOS

- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

LARION

- az Ilárion önállósult szláv becézője.

LÁSZLÓ

- szláv eredetű; jelentése: hatalom + dicsőség.

LÁZÁR

- héber-görög-latin eredetű; jelentése: Isten a segítőm.

LÁZÓ

- a Lázár becézőjéből önállósult.

LEANDER

- görög-latin eredetű; jelentése: a nép fia.

LEHEL

- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

LÉL

- finnugor-magyar eredetű; jelentése: kürtös, kürtfúvó.

LÉNÁRD

- germán eredetű; jelentése: erős, mint az oroszlán.

LEÓ

- görög eredetű; jelentése: oroszlán.

LEON

- a Leó görög változatából.

LEONÁRD

- német-francia eredetű; jelentése: erős, mint az oroszlán.

LEONIDÁSZ

- görög eredetű; jelentése: Leon nevű apától származó fiúgyermek.

LEOPOLD

- germán eredetű; jelentése: merész a népben és a hadseregben.

LEVENTE

- magyar eredetű; jelentése: levő, létező.

LÉVI

- héber eredetű; jelentése: szövetség.

LIBERÁTUSZ

- latin eredetű; jelentése: felszabadított.

LIBÉRIUSZ

- latin eredetű; jelentése: szabad.

LIONEL

- francia-angol eredetű; jelentése: oroszlán.

LIPÓT

- a Leopold bajor változatából.

LÍVIUSZ

- latin eredetű; jelentése: ólomszínű, kékes.

LIZANDER

- spártai-latin eredetű; jelentése: (ismeretlen).

LORÁND

- a Lóránt régies változata.

LÓRÁNT

- germán eredetű; jelentése: dicsőség + merész.

LŐRINC

- latin eredetű; jelentése: Laurentum vidékéről származó férfi; babérkoszorúval díszített.

LOTÁR

- ófrank-német eredetű; jelentése: hírneves harcos.

LUCIÁN

- latin eredetű; jelentése: Lucius családjából származó.

LÚCIUSZ

- latin eredetű; jelentése: virradatkor született.

LUKÁCS

- latin eredetű; jelentése: Luciana tartományból való férfi.

M

MAGNUSZ

- latin eredetű; jelentése: nagy növésű, magas termetű.

MAJLÁT

- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

MAKABEUS

- héber eredetű; jelentése: kalapácsoló.

MAKÁR

- görög eredetű; jelentése: boldog.

MALAKIÁS

- héber eredetű; jelentése: angyal, Isten követe, küldöttje.

MANASSÉ

- héber eredetű; jelentése: az elfelejtett ember.

MANDEL

- germán eredetű; jelentése: mandula.

MANFRÉD

- német eredetű; jelentése: erős, férfias, védelmező.

MANÓ

- a Mánuel kicsinyítőképzős származékából önállósult.

MÁNUEL

- az Emánuel több nyelvben meglévő rövidülése.

MARCELL

- latin eredetű; jelentése: Mars istenhez tartozó, neki szentelt.

MARCIÁN

- latin eredetű; jelentése: a Martius nemzetséghez tartozó férfi.

MARIÁN

- latin eredetű; jelentése: a Marius nemzetséghez tartozó férfi.

MÁRIÓ

- a Máriusz olasz változatából.

MÁRIUSZ

- latin eredetű; jelentése: férfi.

MÁRK

- a Márkus rövidüléséből.

MARKÓ

- a Márkus -ó kicsinyítőképzős származékából.

MÁRKUS

- latin eredetű; jelentése: Mars hadistenhez tartozó, neki szentelt.

MARÓT

- szláv-magyar eredetű; jelentése: Morava menti, morva.

MÁRTON

- latin eredetű; jelentése: Mars istenhez hasonló, merész, bátor.

MÁRTON

- héber eredetű; jelentése: Jahve ajándéka.

MARTOS

- a Márton rövidült, kicsinyítőképzős régi magyar származékából.

MÁTÉ

- héber eredetű; jelentése: Jahve ajándéka.

MÁTYÁS

- héber-latin eredetű; jelentése: Jahve ajándéka.

MAXIM

- latin eredetű; jelentése: nagy növésű, magas.

MAXIMILIÁN

- latin eredetű; jelentése: nagy növésű, magas.

MEDÁRD

- német eredetű; jelentése: hatalmas + erős.

MEGYER

- magyar eredetű; jelentése: magyar.

MELITON

- görög eredetű; jelentése: mézzel teletöltő.

MENDEL

- az Emánuel, Immánuel önállósult német változatából.

MÉNRÓT

- ismeretlen eredetű; jelentése: a magyarság mondai ősapjának nevéből.

MENYHÉRT

- héber eredetű; jelentése: királyi fény.

METÓD

- görög-latin eredetű; jelentése: kutatás, nyomozás; csel, furfang.

MIHÁLY

- héber eredetű; jelentése: az Istenhez hasonló.

MIKE

- a Mikhál (ma: Mihály) régi önállósult becézőjéből.

MIKEÁS

- héber-latin eredetű; jelentése: kicsoda olyan, mint az Isten?

MIKES

- a Mikhál (ma: Mihály) önállósult becézőjéből.

MIKLÓS

- görög-szláv eredetű; jelentése: győzelem + nép.

MIKÓ

- a Mikhál (ma: Mihály) önállósult becézőjéből.

MIKSA

- a Mikhál (ma: Mihály) önállósult becézőjéből.

MILÁN

- szláv eredetű; jelentése: kedves.

MILOS

- a Milo- kezdetű szláv nevek kicsinyítőképzős szláv becézőjéből.

MIRKÓ

- szláv eredetű; jelentése: (ismeretlen).

MIRON

- görög eredetű; jelentése: síró; kenet, illatos olaj.

MODESZTUSZ

- latin eredetű; jelentése: egyszerű, szerény.

MÓR

- a Móric rövidüléséből.

MORGAN

- velszi eredetű; jelentése: nagy + világos, tiszta; tengeren született.

MÓRIC

- latin eredetű; jelentése: mór, szerecsen.

MÓZES

- héber eredetű; jelentése: vízből kihúzott.

N

NÁNDOR

- vitás eredetű; jelentése: (bizonytalan).

NAPÓLEON

- olasz eredetű; jelentése: Nápoly városából való férfi.

NÁTÁN

- héber eredetű; jelentése: Isten adta.

NÁTÁNIEL

- héber eredetű; jelentése: Isten adta.

NEMERE

- szláv-magyar eredetű; jelentése: nyughatatlan.

NEON

Neonfényes város: gazdag, színes fantázia. Neonreklám: kifecsegett titok; joggal tartasz attól, hogy visszaélnek a bizalmaddal. Neoncső: női álomban: feltétel nélküli rajongás; partnerkapcsolatodban minden zökkenőért magad teszed felelőssé. Férfiálomban: vannak dolgok, amiket nem lehet könyvből megtanulni; hagyatkozz inkább a saját ötleteidre, megérzéseidre; engedj szabadabb utat a vágyaidnak, természetesen csak addig, ameddig azok nem sértik gorombán mások egyensúlyát.

NERINA

- görög eredetű; jelentése: nedves, vizes.

NESZTOR

- görög eredetű; jelentése: mindig hazatérő.

NIKANDER

- görög-latin eredetű; jelentése: győztes férfi.

NIKÉTÁS

- görög eredetű; jelentése: győztes, diadalmaskodó.

NIKODÉMUSZ

- görög-latin eredetű; jelentése: a hadinép legyőzője.

NOÉ

- héber eredetű; jelentése: nyugalom ,vigasztalás.

NOEL

- latin eredetű; jelentése: karácsonykor született.

NÓNUSZ

- latin eredetű; jelentése: kilencedik gyermek.

NORBERT

- német eredetű; jelentése: északi fény.

NORMAN

- angol eredetű; jelentése: normann férfi, északi ember.

NYÉK

- magyar eredetű; jelentése: gyepü, határvidék, ill. az itt lakó népcsoport tagja.

O

OBERON

- francia eredetű; jelentése: tündérek segítségével uralkodó.

ODILÓ

- az Ottó önállósult felnémet becézőjéből.

ODISSZEUSZ

- görög-latin-magyar eredetű; jelentése: mondai hős neve.

ODÓ

- az Ottó önállósult alnémet becézőjéből.

OGUZ

- török-magyar eredetű; jelentése: nyíl.

OKTÁVIÁN

- latin eredetű; jelentése: nyolcadik (gyermek).

OLAF

- skandináv eredetű; jelentése: az ősök ivadéka.

OLIVÉR

- latin eredetű; jelentése: olajfaültető.

OMÁR

- héber-arab eredetű; jelentése: hegylakó, hegyi lakos, földműves, gazdálkodó, hosszú életű.

OMPOLY

- latin-magyar eredetű; jelentése: Ampelum városból való.

OND

- magyar eredetű; jelentése: tizedik szülött gyermek.

ORBÁN

- latin eredetű; jelentése: városi, finom, művelt, udvarias ember.

ORBÓ

1. - az Orbán kicsinyítőképzős származéka. 2. - szláv eredetű; jelentése: fűz.

ORESZTÉSZ

- görög eredetű; jelentése: hegyi lakó.

ORFEUSZ

- görög eredetű; jelentése: árva, egyedüli, magányos.

ORION

- görög eredetű; jelentése: görög hitrege híres vadászának nevéből.

ORMOS

- magyar eredetű; jelentése: orom.

OSSZIÁN

- kelta-skót eredetű; jelentése: (ismeretlen).

OSZKÁR

1. - északi germán eredetű; jelentése: jó dárda; 2. - ír-kelta eredetű; jelentése: szarvast kedvelő.

OSZLÁR

- kun eredetű; jelentése: jászok, jász férfiak.

OSZVALD

- német eredetű; jelentése: istenség + hatalom.

OTMÁR

- német eredetű; jelentése: vagyon + híres.

OTTÓ

- germán eredetű; jelentése: vagyon + híres.

OTTOKÁR

- német eredetű; jelentése: birtokot megőrző.

OVÍDIUSZ

- latin eredetű; jelentése: juh.

OZOR

- török-magyar eredetű; jelentése: úz férfi.

OZSVÁT

- az Oszvald régi magyar változatának fejleménye.

Ö

ÖDÖN

- germán eredetű; jelentése: az öröklött birtokot megőrző.

ÖKÖLVÍVÁS

Nincs módod érdekeid érvényesítésére.

ÖRKÉNY

- török-magyar eredetű; jelentése: férfi, hős; félelmet keltő.

ÖRS

- török-magyar eredetű; jelentése: férfi, hős.

ÖZSÉB

- görög-latin eredetű; jelentése: istenfélő, jámbor.

P

PÁL

- latin eredetű; jelentése: kicsi, kis termetű férfi.

PALMER

- latin eredetű; jelentése: pálmatulajdonos, zarándok.

PAMFIL

- görög eredetű; jelentése: mindenki által kedvelt, közkedvelt.

PANTALEON

- görög eredetű; jelentése: mindenkivel szemben könyörületes; minden tekintetben olyan, mint egy oroszlán.

PÁRIS

- görög eredetű; jelentése: Parisz trójai hős nevéből.

PASZKÁL

- görög-héber-latin eredetű; jelentése: húsvét.

PATONY

- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

PATRÍCIUS

- latin eredetű; jelentése: rómainak született nemes.

PATRIK

- a Patrícius ír rövidülése.

PÁZMÁN

- német-magyar eredetű; jelentése: jobb + férfi.

PEDRÓ

- görög-spanyol eredetű; jelentése: kő, kőszikla.

PELÁGIUSZ

- görög eredetű; jelentése: tengerész, tengeri utazó.

PELBÁRT

- a Filibert alakváltozata.

PELLEGRIN

- latin-magyar eredetű; jelentése: jövevény, zarándok.

PENTELE

- görög-magyar eredetű; jelentése: könyörületes; oroszlán.

PERIKLÉSZ

- görög eredetű; jelentése: nagyon híres.

PÉTER

- héber-görög-latin eredetű; jelentése: kőszikla.

PETŐ

- a Péter rövidült, kicsinyítőképzős származéka.

PETRÓNIUSZ

- etruszk-latin eredetű; jelentése: edzett férfi; ürü.

PETÚR

- a Péter név régi helyesírás szerinti alakváltozata.

PIUSZ

- latin eredetű; jelentése: szelíd, jámbor, kegyes, béketűrő.

PLACID

- latin eredetű; jelentése: szelíd, csendes, békés, barátságos.

POCSOLYA

Nyomorult közérzet, súlyos önvád. Pocsolyában fetrengeni, ha ott jól érzed magad: kitörni vágysz unalmas hétköznapjaidból, de nagyon rossz irányba igyekszel. Pocsolyából ha kimászni akarsz: erőfeszítések, amelyeket saját magad jobbítására teszel. Pocsolya, ha rád fröccsen, bepiszkít: környezeted szigorú intelmei, amelyeket nem veszel komolyan. Pocsolyában fekvő ember: túl keményen ítélkezel valaki felett; egy enyhébb, barátibb bírálattal több eredményt érnél el.

POLIDOR

- görög eredetű; jelentése: adakozó, bőkezű.

POLIKÁRP

- görög-latin eredetű; jelentése: bő gyümölcsöt termő.

PONGOR

- a Pongrác régi magyar becézőjéből.

PONGRÁC

- latin eredetű; jelentése: minden + erő, hatalom.

PORFIR

- görög eredetű; jelentése: bíborba öltözött.

PRÍMUSZ

- latin eredetű; jelentése: elsőszülött fiú.

R

RABÁN

- ófelnémet eredetű; jelentése: holló.

RADAMESZ

- egyiptomi eredetű; jelentése: (ismeretlen).

RADISZLÓ

- szláv eredetű; jelentése: vidám dicsőség.

RADOMÉR

- szláv eredetű; jelentése: vidám + béke.

RAFAEL

- héber eredetű; jelentése: Isten meggyógyít.

RÁFIS

- a Rafael rövidített, kicsinyítőképzős származékából.

RAJMUND

- német eredetű; jelentése: okos védő.

RAJNALD

- német eredetű; jelentése: aki a tanácsban tevékenykedik.

RALF

- angol eredetű; jelentése: oltalmazott, védett.

RAMÓN

- germán-spanyol eredetű; jelentése: okos védelmező.

RÁPOLT

- német eredetű; jelentése: merész tanácsadó.

RÁTOLD

- német eredetű; jelentése: aki a tanácsban tevékenykedik.

RAUL

- germán-francia eredetű; jelentése: dicső farkas.

RAZMUS

- az Erazmus rövidülése.

REGINALD

- német eredetű; jelentése: aki a tanácsban tevékenykedik.

REGŐ

- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

REMIG

- latin eredetű; jelentése: hajós, evezős.

RÉMUSZ

- latin eredetű; jelentése: mondabeli névalkotás.

RENÁTÓ

- latin eredetű; jelentése: újjászületett.

REZSŐ

- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

RICHÁRD

- német eredetű; jelentése: erős fejedelem.

RÓBERT

- német eredetű; jelentése: fényes hírnév.

ROBIN

- a Róbert önállósult francia és angol becézőjéből

RODION

- görög eredetű; jelentése: rózsa.

RODRIGÓ

- germán-spanyol eredetű; jelentése: híres uralkodó.

RÓKUS

- germán-latin eredetű; jelentése: (ismeretlen).

ROLAND

- német eredetű; jelentése: vakmerő hős.

ROLF

- a Rudolf önállósult német becézője.

ROMÁN

- latin eredetű; jelentése: római, latin.

RÓMEÓ

- olasz eredetű; jelentése: Rómába zarándokló.

ROMULUSZ

- latin eredetű; jelentése: mondabeli névalkotás.

RONALD

- német eredetű; jelentése: erős uralkodó.

RUBEN

- héber eredetű; jelentése: nézzétek, egy fiú!

RUDOLF

- német eredetű; jelentése: dicső farkas.

RÚFUSZ

- latin eredetű; jelentése: vörös.

RUPERT

- a Róbert német alakváltozata.

RUSZLÁM

- orosz eredetű; jelentése: oroszlán.

RUSZTEM

- perzsa eredetű; jelentése: vidéki.

S

SALAMON

- héber eredetű; jelentése: békés, szelíd.

SÁMSON

- héber eredetű; jelentése: nap, napocska, napsütés.

SAMU

- a Sámuel rövidüléséből.

SÁMUEL

- héber eredetű; jelentése: Isten meghallgatott.

SÁNDOR

1. - görög-olasz-német eredetű; jelentése: az embereket vagy az emberek ellen oltalmazó 2. - török eredetű; jelentése: akarat.

SAUL

- héber eredetű; jelentése: kért.

SEBES

1. - magyar eredetű; jelentése: a szó maga. 2. - a Sebestyén régi becéző rövidülése.

SEBESTYÉN

- görög-latin eredetű; jelentése: magasztos, felséges.

SEBŐ

- vitás eredetű; jelentése: (bizonytalan).

SELTON

- óangol eredetű; jelentése: városszéli.

SEMJÉN

- a Simeon régi magyar változata.

SIMEON

- héber eredetű; jelentése: meghallgattatás.

SIMON

- a Simeon rövidüléséből.

SION

- héber eredetű; jelentése: erősség, vár, hegy.

SOLT

- a Zsolt régi magyar alakváltozata.

SÓLYOM

- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

SOMA

- magyar eredetű; jelentése: som.

STEFÁN

- görög eredetű; jelentése: korona.

SURÁNY

- török-magyar eredetű; jelentése: török méltóságnév.

SZABIN

- latin eredetű; jelentése: a szabinok népéhez tartozó férfi.

SZABOLCS

- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

SZALÓK

- török-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

SZALVÁTOR

- latin eredetű; jelentése: megváltó, üdvözítő.

SZALVIUSZ

- latin eredetű; jelentése: sértetlen, ép.

SZANISZLÓ

- szláv eredetű; jelentése: állandó dicsőség.

SZAVÉTA

- az Erzsébet román becézőjéből.

SZEBASZTIAN

- görög eredetű; jelentése: tisztelt, nagyrabecsült.

SZECSŐ

- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

SZÉK

Minél díszesebb, nagyobb, annál jobb élethelyzet, biztonságérzet. Asztal köré rakott székek: több figyelmet vársz. Széksorok: nagyszabású, nagyszabásúnak hitt gondolatok; közérdekűnek tartott mondanivaló. Ha olyan széket látsz, vagy olyanon ülsz, ami túl alacsony, kicsi a hozzá legközelebb álló bútorhoz; mások magasabban ülnek nálad: félszegség, indokolatlanul háttérbe szorítottnak érzed magad; féltékenység, rivalizálás, amit egészséges versengés helyett morgással, acsarkodással csillapítasz magadban.

SZELIM

- héber-arab eredetű; jelentése: szelíd.

SZEMERE

1. - magyar eredetű; jelentése: kis termetű. 2. - török eredetű; jelentése: rontó, pusztító.

SZERÁF

- héber-német eredetű; jelentése: tündöklő, nemes (ember).

SZERÉNIUSZ

- latin eredetű; jelentése: derűs, vidám.

SZERGIUSZ

- latin eredetű; jelentése: megőrző, gondozó, felügyelő, felvigyázó.

SZERVÁC

- latin eredetű; jelentése: megszabadított.

SZEVÉR

1. - latin eredetű; jelentése: komoly, szigorú. 2. - török eredetű; jelentése: mormota.

SZEVERÉD

- a Szigfrid régi magyar alakja.

SZIDÓNIA

- föníciai eredetű; jelentése: Szidón városából való nő.

SZIGFRID

- germán eredetű; jelentése: győzelem + béke.

SZILÁRD

- a Konstantin magyarító lefordítása.

SZILVÁNUSZ

- latin eredetű; jelentése: erdő.

SZILVESZTER

- latin eredetű; jelentése: erdő, erdő mellett lakó férfi.

SZILVIUSZ

- latin eredetű; jelentése: erdő.

SZÍRIUSZ

- latin eredetű; jelentése: Szíria tartományából való férfi.

SZIRONKA

- magyar eredetű; jelentése: szirom.

SZIXTUSZ

- görög-latin eredetű; jelentése: sima, finom.

SZOFRON

- görög eredetű; jelentése: értelmes, okos, helyesen gondolkodó.

SZÓKRATÉSZ

- görög eredetű; jelentése: szerencse, erő.

SZÓLÁT

- a Szórád régi magyar alakváltozata.

SZOLÓN

- görög eredetű; jelentése: ógörög államférfi nevéből.

SZÓRÁD

- szláv eredetű; jelentése: (ismeretlen).

SZÖRÉNY

- a Szeverin származéka.

SZOVÁT

- szláv magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

T

TACITUSZ

- latin eredetű; jelentése: csendes, hallgatag.

TADDEUS

- héber-latin eredetű; jelentése: bátor szívű, elszánt, merész.

TÁDÉ

- a Taddeus német becézője.

TAKSONY

- török-magyar eredetű; jelentése: jóllakott, elégedett; vad, kegyetlen, féktelen, szilaj.

TALBOT

- angol eredetű; jelentése: véreb.

TAMÁS

- arameus-görög eredetű; jelentése: iker; csodálatos.

TANKRÉD

- germán-normann eredetű; jelentése: gondolkodó, tanácsadó.

TARÁZ

- görög eredetű; jelentése: zavarba ejtő, nyugtalanító.

TARCAL

- kun-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

TARDOS

- magyar eredetű; jelentése: tar, kopasz.

TARJÁN

- török-magyar eredetű; jelentése: méltóságnév.

TÁRKÁNY

- kabar eredetű; jelentése: kovács.

TARZÍCIUSZ

- görög-latin eredetű; jelentése: bátor.

TAS

- török-magyar eredetű; jelentése: kő; jóllakott, megtelt.

TASZILÓ

- olasz eredetű; jelentése: (ismeretlen).

TÉMISZ

- görög eredetű; jelentése: használati mód, természetes jog, rendelet, rendelkezés.

TEÓ

- a Teodor német rövidülése.

TEOBALD

- német eredetű; jelentése: nép + merész.

TEODOR

- görög-német-latin eredetű; jelentése: Isten ajándéka.

TEOFIL

- görög-latin eredetű; jelentése: Isten kedveltje; Istent kedvelő.

TERESTYÉN

- kelta-latin-magyar eredetű; jelentése: szomorú.

TESTVÉR

Ha testvéredet látod: meglepetésben lesz részed, - halott testvéredet látni: hosszú életre számíthatsz.

TÉTÉNY

- török-magyar eredetű; jelentése: fejedelem.

TÉZEUSZ

- görög-német-magyar eredetű; jelentése: alapító, törvényhozó.

TIBÁD

- német eredetű; jelentése: nép + merész.

TIBOR

- a Tiborc rövidülése.

TIBORC

- latin eredetű; jelentése: Tibur városából való férfi.

TIHAMÉR

- szláv-magyar eredetű; jelentése: csendet kedvelő.

TIMON

1. - görög eredetű; jelentése: tisztelt, megbecsült; 2. - fríz eredetű; jelentése: nép + ember

TIMÓT

- görög eredetű; jelentése: Isten becsülője.

TIMUR

- török eredetű; jelentése: vas.

TIRZUSZ

- görög-latin eredetű; jelentése: növényszár, kocsány, bot.

TITÁN

- görög eredetű; jelentése: mondabeli névalkotás.

TITÁNIA

- görög eredetű; jelentése: hitregebeli név.

TITKÁR

Egy barátságodba éket vernek. Titkárnő ha ismeretlen: rossz kifogás. Férfiak álmában: saját titkárnőd, ha csinos és fiatal: ebből baj lesz. Ha előnytelen külsejű: elfeledkeztél valamiről.

TITUSZ

- latin eredetű; jelentése: tisztel, becsült, tiszteletreméltó férfiú; mezei galamb.

TIVADAR

- görög-latin eredetű; jelentése: Isten ajándéka.

TÍZÓRAI

Felnöttálomban: megkövetelt, kizsarolt gondoskodás, amit másoktól elvársz. Gyermekálomban: szeretetigény.

TÓBIÁS

- héber-latin eredetű; jelentése: Jahve jó.

TÓDOR

- a Teodor rövidüléséből.

TÖHÖTÖM

- török-magyar eredetű; jelentése: fejedelem.

TOMAJ

- magyar eredetű; jelentése: vitás.

TOMOR

- török-magyar eredetű; jelentése: vas.

TÖMÖR

- török-magyar eredetű; jelentése: vas.

TONUZÓBA

- besenyő-kun eredetű; jelentése: vadkan-apa

TÖRTEL

- török-magyar eredetű; jelentése: a négy vidék ura.

TRISZTÁN

- francia-magyar eredetű; jelentése: szomorú.

TUDOR

- velszi eredetű; jelentése: Isten ajándéka.

U

UBUL

- görög-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

UGOD

- szlovák-magyar eredetű; jelentése: magyar.

UGOR

- szlovák-magyar eredetű; jelentése: magyar

UGRON

- szláv-magyar eredetű; jelentése: magyar.

ULÁSZLÓ

- latin-szláv eredetű; jelentése: (ismeretlen).

ULRIK

- német eredetű; jelentése: öröklött birtokán uralkodó.

ULRIKA

- német eredetű; jelentése: öröklött birtokán uralkodó.

UNDORT érezni

Ha visszaemlékszel, hogy mitől undorodtál: azzal a dologgal szemben furcsa vonzalmat érzel; ha csak az undorra emlékszel: több furcsa dologhoz is vonzódsz.

UPOR

- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

URBÁN

- az Orbán régebbi alakváltozata.

URIÁS

- héber eredetű; jelentése: Jahve az én világosságom.

URIEL

- héber eredetű; jelentése: Jahve által felvilágosított, Jahve segítségével tisztánlátó.

UROS

- magyar eredetű; jelentése: úr.

UZOR

- török-magyar eredetű; jelentése: úz férfi.

V

VAJK

- török-magyar eredetű; jelentése: gazdag.

VALDEMÁR

- germán eredetű; jelentése: uralom + hírnév.

VALENTIN

- latin eredetű; jelentése: erős, egészséges.

VALÉR

- latin eredetű; jelentése: erős, egészséges.

VALTER

- német eredetű; jelentése: uralkodó sereg.

VÁRKONY

- török-avar-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

VARSÁNY

- alán-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

VÁSZOLY

- görög-szláv eredetű; jelentése: királyi.

VÁZSONY

- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

VAZUL

- görög-szláv-magyar eredetű; jelentése: királyi.

VENCEL

- német-szláv eredetű; jelentése: koszorú + dicsőség.

VENDEL

- német eredetű; jelentése: a vandálok népéhez tartozó.

VERNER

- német eredetű; jelentése: megőrzés + sereg.

VERSÉNY

- magyar eredetű; jelentése: varsa, halfogó szerszám fiókja.

VÉTA

- héber-szláv eredetű; jelentése: Isten az én esküvésem.

VIÁTOR

- latin eredetű; jelentése: utazó, utas.

VID

- a Gujdó délszláv megfelelője.

VIDA

- a Vid kicsinyítőképzős származéka.

VIDOR

- magyar eredetű; jelentése: vidám.

VIDOS

- a Vid kicsinyítőképzős származéka.

VIKTOR

- latin eredetű; jelentése: győző, győztes.

VILIBALD

- német eredetű; jelentése: akaraterős + merész.

VILMOS

- latin-germán eredetű; jelentése: erős akaratú védelmező.

VINCE

- latin eredetű; jelentése: győztes.

VIRGIL

- latin eredetű; jelentése: szűz.

VITÁLIS

- latin eredetű; jelentése: életerős, eleven.

VITÉZ

- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

VITOLD

- német eredetű; jelentése: az erdőben uralkodó.

VITUS

- latin-magyar eredetű; jelentése: szíves, készséges, jóindulatú, szófogadó.

VIVIÁNA

- latin eredetű; jelentése: eleven, élő.

VLADIMÍR

- szláv eredetű; jelentése: hatalom + béke.

VOLFRAM

- német eredetű; jelentése: farkas + holló.

X

XAVÉR

- spanyol eredetű; jelentése: Xavér községből való.

Z

ZÁDOR

- szláv-magyar eredetű; jelentése: erőszakos.

ZÁGON

- szláv-magyar eredetű; jelentése: dűlő mögötti terület.

ZAJZON

- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

ZAKARIÁS

- héber-latin eredetű; jelentése: Jahve emlékezik.

ZAKEUS

- héber eredetű; jelentése: igazságos, ártatlan.

ZALÁN

- török-magyar eredetű; jelentése: dobó, ütő.

ZÁMOR

- magyar eredetű; jelentése: szántó.

ZARÁND

- magyar eredetű; jelentése: arany.

ZDENKÓ

- latin-szláv eredetű; jelentése: Sidon városából való férfi.

ZEBULON

- héber eredetű; jelentése: zebulon törzsből származó férfi.

ZEKŐ

- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

ZÉNÓ

- görög-latin eredetű; jelentése: Zeusztól származó.

ZERIND

- magyar eredetű; jelentése: szerb.

ZÉTÉNY

- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

ZOÁRD

- türk-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

ZOBOR

- szláv-magyar eredetű; jelentése: gyülekezés.

ZOLTÁN

- török-magyar eredetű; jelentése: fejedelem.

ZOMBOR

- szláv-magyar eredetű; jelentése: bölény.

ZORÁN

- délszláv eredetű; jelentése: hajnal.

ZOTMUND

- német-magyar eredetű; jelentése: erős, gyors, merész; védő, védelmező, pártfogó.

ZSADÁNY

- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

ZSIGMOND

- germán eredetű; jelentése: győzelmes védő.

ZSOLT

- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

ZSOMBOR

- bolgár-török-magyar eredetű; jelentése: bölény.

#stréber  #fárasztó  #egyedi

friss tartalom minden megtekintesnél 

több mint  35.000 bejegyzés
neked készítve

KöszönetJoomla! | K2 | Codrops | Helix | Akeeba Backup | SENTORA | JEvents | Impressum | Felhasználási feltételek | Adatvédelem | Beküldés | Kapcsolat 

A cookie-k segítenek szolgáltatásaink biztosításában. Jelen weboldal további használatával Ön jóváhagyja a sütik használatát.