A boldogság egy pillangó. Ha kergetjük, kisiklik a kezünk közül, de ha csendben leülünk, az is lehet, hogy leszáll ránk.

Csak mert az ember nagyon szeretne valamit, attól még nem válik valóra.

A szerelem olyan, mintha tüzet raknál egy esős napon. Folyamatosan védelmezni kell, táplálni, gondját viselni, különben elalszik.

Jó is az, ha férfi van a közelben, már azért is, hogy legyen, akire ráförmed az ember.

Az emberi szem tükör, csak kell tudni olvasni benne.

Olyan korban élünk, és ezt tudomásul kell vennünk, amelyben nem az érték érvényesül, hanem az érvényesülésnek van értéke.

A kiábrándultságra és a cinizmusra az élet viharai szoktatják rá az embert.