A szüleim egyszerű emberek voltak. Hittek Istenben és a padlószőnyegben.

Az életben nincsenek kezdőknek való osztályok, az embertől mindjárt a legnehezebbet kívánják.

Vannak dolgok, amikről nem lehet beszélni. Amiket csak önmagával intézhet el minden ember.

Vannak ilyen ölelések, amikor az ember úgy érzi, egybeolvad a másikkal. Néha a vágy ölelése ez, néha viszont a biztonság utáni vágy mozgat, és így menekülünk ahhoz a másik felünkhöz, akivel összebújva talán a legnagyobb borzalmakat is át lehet vészelni.

Vannak helyzetek, amelyekben az ember akarva-akaratlan is megkedveli a másikat.