RÉKA – török-hun-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
Mindenkivel történik néha valami, de ha az ember megszokja a rosszat, akkor vége van az önbecsülésének.
Minden segítségnek örülni kell, ha az ember gégéjét szorongatják.
Minden gondolatot nem kell kimondanod, az őszinteségnek is van határa. Nem kell föltétlenül hazudozni, lehet éppen hallgatni.
Még az eleve elrendeltetés hívei is, akik azt állítják, hogy semmit sem tehetünk ellene, szétnéznek, mielőtt átmennek az úttesten.
Az ember előjoga, hogy szeressen: még azt is, aki szenvedést okoz neki ezzel.