Rabnak két panasza: egyik a felszabadulás, másik a büntetés ellen.
A nők, amikor úgy érzik, hogy igazuk van, veszekednek és sírnak, de amikor érzik, hogy vétkeztek, akkor csak sírnak.
Ha végképp semmi remény, kétszeresen kell reménykedni.
A fizikai rosszullét egy csapásra elfújja a lelki bajokat.
A fiúk nevetnek a lányokon és amiken keresztülmennek miattuk, de akkor már nem fognak nevetni, amikor a saját lányuk arcáról kell letörölni a könnyeket, mert valaki ugyanígy bánt velük.
Minden baj ebből származik közöttünk ezen a földön, hogy nem értjük meg egymás szavát.