A művészet a kimondhatatlan tolmácsa.

Az idő nem magnószalag, amit oda-vissza lehet tekerni. (…) Az idő itt van. Használd ki.

Hozzá kell szoknunk ahhoz, hogy elfelejtenek minket, mielőtt még emlékeztek volna ránk.

Egy ember van, egyetlenegy, akivel mindvégig együtt élsz: önmagad.

Hihetetlen, hogy az ember kerülhet olyan helyzetbe, hogy minden fájdalmat vállal, ép ésszel nézi végig önmaga kínzását, hogy élhessen.

Ha az ember megszeret valakit, (…) egészen soha nem gyógyulhat ki belőle.

Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek,
Hiába szállnak árnyak, álmok, évek.

Ha egyedül vagyunk, akkor az borzasztó helypocséklás.