A világon semmi sem végleges, mert az élet folyama pillanatonként megújhodik.

Tudatosul bennem, hogyan épülnek egymásra a hazugságok. Úgy fedik el az igazságot, mint a festékrétegek, egyik a másik után, míg már azt is elfelejtettük, milyen színnel kezdtünk.

A megszokás elkoptatja a tisztességérzetet is, mint akármi mást.

A szerelem vak, a barátság pedig behunyja a szemét.

Nem kell bátornak, szentnek, mártírnak vagy zseninek lenni ahhoz, hogy valaki ateista legyen. Elég, ha képes azt mondani, hogy „nem tudom”.