latin-angol-germán eredetű; jelentése: szeretetreméltó.

a Magdolna latinosított formája.

a Magdaléna önállósult becézője.

arámi-héber eredetű; jelentése: torony, bástya; Magdala városából származó nő.

a Magdaléna magyarosodott alakváltozata.

héber eredetű; jelentése: gyengédség, szelídség.

1. – a római Maja istennő nevéből; 2. – a Mária és Marianna német becézőjéből.

germán eredetű; jelentése: a jog barátja.

magyar eredetű; jelentése: a virág maga.

a Magdolna szláv (Mandalena) becézőjéből önállósult.

német eredetű; jelentése: erélyes, férfias, védelmező.

1. – a Mária magyar becézőjéből önállósult; 2. – a Hermanna fríz becézője.

a Mária francia becézőjéből önállósult.

az Emanuéla rövidülése.

a Mária rövidített, kicsinyítőképzős formája.

latin eredetű; jelentése: határerdő, a határvidék védője.

latin eredetű; jelentése: határerdő, a határvidék védője.

görög eredetű; jelentése: gyöngy.

a Margaréta régi magyaros formája.

a Margit régebbi magyar változata.

a Margit rövidített, kicsinyítőképzős formája.

héber-görög-latin eredetű; jelentése: (ismeretlen).

latin eredetű; jelentése: Marius családjához tartozó; Szűz Máriához tartozó.

latin eredetű; jelentése: Marius családjához tartozó; Szűz Máriához tartozó.

a Mária rövidített, kicsinyítőképzős formája.

a Mária olasz továbbképzése.

1. – a Mária továbbképzése; 2. – latin eredetű; jelentése: tengeri, tengerből jövő, tengerhez tartozó, tengerész.

a Marina olasz továbbképzése.

a Marina olasz továbbképzése.

a Mária francia alakváltozata.

a Mária román kicsinyítőképzős formája.

a Mária olasz becéző alakja.

1. – a Magdolna egyik holland formájából, a Marleene névből; 2. – a Maria és Helene nevek összevont alakja.

héber eredetű; jelentése: úrnő.

latin eredetű; jelentése: Mars istenhez hasonló, merész, bátor.

a Mária orosz becézőjéből.

német eredetű; jelentése: hatalom + harc.

magyar eredetű; jelentése: a szó maga (jegyes).

latin eredetű; jelentése: mór, szerecsen.

latin eredetű; jelentése: mór, szerecsen.

latin eredetű; jelentése: nagy növésű, magas.

latin-német eredetű; jelentése: hatalmas + erős.

görög eredetű; jelentése: bölcs asszony.

görög eredetű; jelentése: fekete, sötét.

germán-latin eredetű; jelentése: erőfeszítés, védelem.

‘D”Ussieux francia író névalkotása.’

latin-angol eredetű; jelentése: jobb, derekabb, ügyesebb.

görög eredetű; jelentése: méh, szorgalmas.

spanyol eredetű; jelentése: fogolykiváltó.

-a Metta olasz továbbképzése.

a Matild holland formája.

a Mária több nyelvű rövidülése.

a Mária olasz becézőjéből önállósult.

héber-germán eredetű; jelentése: az Istenhez hasonló.

Kézai Simon névalkotása.

1. – német eredetű; jelentése: szelíd, elnéző, jóakaratú; 2. – a Mild- kezdetű német női nevek önállósult becézője.

a Maria és az Elena ill. a Maria és a Maddalena olasz összevonása.

a Miléna önállósult becézője.

a Ludmilla, Miléna, Milina szláv becézőjéből önállósult.

a Kamilla és a Ludmilla utótagjának önállósulása.

magyar eredetű; jelentése: a növény maga.

a német Hermina és Vilhelmina önállósult becézője.

1. – latin eredetű; jelentése: csodálatos; 2. – a Mirabella becézőjének önállósulása.

latin eredetű; jelentése: csodálatos

latin eredetű; jelentése: csodálatos.

a Miranda olasz továbbképzése.

a Miranda olasz továbbképzése.

a Mirandola olasz továbbképzése.

a Míra olasz becéző továbbképzése.

a Mária eredeti héber formája.

görög-francia eredetű; jelentése: mirtuszfa, áfonya.

latin eredetű; jelentése: szerény, szelíd, megfontolt, szemérmes, tisztességes.

1. – görög eredetű; jelentése: magányos, egyedül élő; 2. – latin eredetű; jelentése: intő, figyelmeztető, tanító; 3. – karthágói-pun eredetű; jelentése: istennő.

latin eredetű; jelentése: eper, szeder.

kelta-angol-normandiai eredetű; jelentése: ragyogó, mint a tenger.