Nincs oly dolog, melyet meg nem hajt az idő.
Mindenki kibírhatatlan (…), csak azok elviselhetők, akik tetszenek nekem, azok is csak azért, mert tetszenek nekem.
Az ember, ha olyan nagyon-nagyon szomorú, szereti a naplementéket.
Minden relatív, minden viszonylagos, minden csak formaság…
Mi magunk vonzzuk magunkhoz, saját életünkbe azt, ami gondolatainkban már megtörtént.