A túlzott bánat nevet. A túlzott öröm sír.

Tudomásul kell vennünk, hogy a szerelem sem mentes a veszélytől, hogy azok, akik szeretik egymást, életre, halálra felelősek egymásért.

A hétköznapokat csak azért teremtették, hogy az ember a vasárnap unalmát kiheverje.

Az az életforma, amelyet az emberek di­csérnek, és sikeresnek tekintenek, csupán egyike az elképzelhető élet­formáknak. Miért túlozzuk el egyiknek a jelentőségét a többi rovására?

A lélek, ami szépséget lát, lehet, hogy néha egyedül sétál.

Nem vagy szabad, míg önmagadért élsz, mert önzésed rabja maradsz.

Ha az ember csaknem mindig nyer, akkor a győzelemnek olyan lesz az íze, mint a megerjedt szőlőlének.

Álomvilágban él, kinek csak öröme van.
Rosszul érzem, de legalább érzem magam!