A változások, amiket a sors idéz elő az emberekben, kedvezőek, csak meg kell tudni fejteni, ami bennük rejlik.

Ha egy életen át ugyanazt teszed is (…), legalább ne mindig ugyanúgy tedd.

Ha egyszer elindultunk, az olyan, mintha már meg is érkeztünk volna!

Hozz édességet egy helyi gyerekklubba.

Én soha nem bocsátottam meg senkinek semmit. Ez nyilvánvalóan jellemhiba, de a fenébe, mindenkinek kell legalább egy.

Jogod van ahhoz, hogy birtokolj dolgokat, és megfelelő ok nélkül ezeket senki sem veheti el tőled.

Mindennel meghökkentesz, amit csinálsz.

Örömünk szívből szívbe árad, de a fájdalom bezár önmagunkba, megfoszt embertársainktól, s elvág tőlük.

Ahogy a mondás is tartja – „Reggelizz úgy, mint egy király, ebédelj úgy, mint egy polgár, vacsorázz úgy, mint egy koldus!”

Nem kétséges, hogy az emberek képtelenek úrrá lenni a találmányaikon; a legtöbb, ami telik tőlük, az, hogy kifejlesztik alkalmazkodókészségüket azokhoz az új viszonyokhoz, amelyeket ők maguk teremtenek.