Szóbul ért a magyar ember.
Az olyan parányi teremtményeknek, amilyenek mi vagyunk, a mérhetetlen teret csak a szeretet teszi elviselhetővé.
Segíts, ha tudsz; tégy meg mindent, amíg lehet – de ha nem tehetsz többé semmit, felejts!
Sose adjatok kölcsön könyvet, mert a kölcsönkapott könyvet senki sem hozza vissza. Az én könyvtáramban csak olyan könyvek vannak, amelyeket másoktól kaptam kölcsön.
A szép mindenütt jelen van, csak kevesen veszik észre.
Ha van egy jó ötleted, ne habozz! Másnak is eszébe juthat! Az ér célba, aki gyorsabb!
Igazán hűségesnek lenni azt jelenti, hogy hű vagy önmagadhoz.
Néha az a legokosabb, ha hagyjuk a csudába a dolgokat.
Sok háznál mandulaszemet vagy más apróságot főztek a lencsefőzelékbe, és az a leányzó, aki ezt megtalálta, a babona szerint férjhez ment a következő esztendőben.
Mindig tudd, a dolgok egyszer történnek meg veled; a legértékesebb idő a pillanat, amelyben élsz.