
Amíg meg nem tapasztaltuk, milyen érzés szeretni egy állatot, lelkünk egy része mélyen alszik.
Az ember úgy utálhat meg valamit, ha azt előtte nagyon szerette.
Nem azért szeret az ember valakit, mert az tökéletes. Annak ellenére szereti, hogy nem az.
Időbe telik (…), mire az ember felnő, és olyannyira éretté válik, hogy igent mondhat, és akkor is szabad marad; igent mondhat, és akkor is egyedi marad, igent mondhat anélkül, hogy szolgává válna.
Nem akarom, hogy kihasználjanak és kizsákmányoljanak!
a vídám emberekért, akik egyszerűbbé teszik életünket pusztán a jelenlétükkel.