Hol istennek házat építenek, oda guggaszt kápolnát az ördög.
Én már ilyen vagyok. Vagy rögtön felejtek, vagy egyáltalán nem felejtek.
El kell búcsúzni. Ha az ember nem teszi, örökre szilánkok maradnak a lelkében.
Az érzéki gyönyör a lelkek egyesülése nélkül mindig állatias volt, és az is marad: nyoma sincs utána az emberben valami nemesebb érzelemnek, inkább a megbánásnak.
Előbb minden felnőtt gyerek volt. (De csak kevesen emlékeznek rá.)