Egyszer egy filozófus azt kérdezte: azért vagyunk emberek, mert a csillagokat bámuljuk, vagy azért bámuljuk a csillagokat, mert emberek vagyunk?

Ha én nem magamért vagyok, akkor ki van helyettem? De ha én csak magamért vagyok, akkor miért vagyok?

"Megismerhetjük-e" ténylegesen a világmindenséget? Ugyan, hiszen a kínai negyedben is alig ismeri ki magát az ember!

Csak az összes információ birtokában lehetséges helyes döntést hozni.

A csodák nem a természet törvényeinek ellentmondó dolgok; csak azért gondoljuk, hogy azok, mert nem ismerjük a természet törvényeit.

Kiváltságból arrogancia lesz. Az arrogancia pedig az igazságtalanság melegágya. Ebből csíráznak ki a romlás magjai.

Az egyszerű dolgok mindig túl bonyolultnak tűnnek.

A logika törvényei az objektívnak a tükröződései az ember szubjektív tudatában.

Semmi sem fontosabb, mint hogy az embernek az érthetetlennel állandó kapcsolata legyen.

Ne méricskéld a nehéz pillanatokat, és ne hagyd, hogy becsapjanak a dicsőség pillanatai!

Akinek valódi problémái vannak, annak nincs ideje depressziósnak lenni.