Együtt (…). Túl gyakran használják az emberek ezt a szót, a végén legtöbbször mégsem marad belőle semmi.

Lehetünk egyedül, de attól még nem leszünk magányosak, és lehetünk emberek közt úgy is, hogy ugyanakkor magányosak vagyunk.

Meglepő, milyen könnyen elfordulnak az embertől a barátai, ha egyszer a bajtársiasság mázát lemossa a félelem vagy az önérdek.

Az idő a legértékesebb árucikk a világon, sokkal értékesebb, mint az arany, mert ha egyszer elveszett, nem lehet pótolni.

Az érzelmek – mint például a szerelem – nem öregszenek meg a testünkkel együtt. Az érzelmek egy olyan világ részei, amit nem ismerek, de ebben a világban nincs idő, sem tér, sem határok.

Furcsa, milyen könnyen mondunk ítéletet egy másik ember fölött, mindaddig, amíg nem hiányzik. Amíg el nem ragadja tőlünk a sors. És azért veszítjük el, mert soha nem is tartozott igazán hozzánk.

A barátságot a nagy sikerek ugyanúgy próbára teszik, mint a nagy kudarcok.