Nem azt akarja-e mindenki? Megtartani, amit nem lehet? És szabadulni attól, ami nem akarja elhagyni az embert?

Boldogságunkat nem kényszeríthetjük ki a sorstól.

Hozzá kell szoknunk ahhoz, hogy elfelejtenek minket, mielőtt még emlékeztek volna ránk.

Az ember soha nem elégedhet meg annyival, hogy tudja, mi jó, s mi rossz. Törekednie kell arra is, hogy aszerint cselekedjék.

Meg kell ragadnunk minden alkalmat, mert röpke a boldogság.

Nem mindenkinek van leragasztva a szeme, egyesek önként csukják be, úgy bizony.

Földi életünk rövidre szabott. Élvezzük, rendületlen hittel és ki nem fogyó hálával.

A nő a férfi elhülyülésének isteni forrása.