
Olyasmiért sohasem szabad elnézést kérni, amin úgysem lehet már segíteni… Ezzel csak tetézzük a sértést.
A múlt nagyon gyorsan utolér minket, akkor is, ha egész életünkben mást sem teszünk, mint megpróbálunk távol kerülni tőle.
Sohase ártsuk magunkat mások dolgába. Elég kinek-kinek a maga lelkiismerete. Ennek általános szabálynak kéne lenni.
Lámpással kereshetsz olyan embert, aki igazán odébb akar állni, ha valami jó zamatos pletykát hallhat valakiről. Szíve mélyén mindenki pletykás.
Minél nagyobb a szerelem, annál nagyobb tragédia, ha vége szakad. Ez a kettő mindig együtt jár.
A dolgok sohasem mentek, és soha nem is mehetnek se jobban, se rosszabbul – az éhség, a szenvedés és a csalódás (…), az élet megváltozhatatlan törvényei.