Az igazi róka nem csupán azt a szőlőt nevezi savanyúnak, amelyet képes elérni, hanem a mások elől leszedett szőlőt is.

Az ember sorsa gyakran jóval a halála előtt véget ér, a sors végének pillanata nem azonos a halál pillanatával.

Amit az ember elrendez…, azt felforgatják a körülmények.

A megbocsátás az az illat, melyet az ibolya hint arra a cipősarokra, amely eltapossa őt.

Kit szeressek, ha nem téged?

Mert a teknősbéka biztosan jár a lábán, ok ez arra, hogy szárnyát szegjék a sasnak?

Könnyű nagyvonalúnak lenned, amikor az erszényed dagad az aranytól.