A magányra szükségem van, mint a levegőre. Ha sokat vagyok idegenek között s nem vonulhatok vissza otthonomba: – mintha a lelkemet vesztettem volna el!

Ne bánkódj, amikor nem méltatnak, hanem törekedj arra, hogy érdemes legyél az elismerésre.

Túl kell tenned magadat félelmen és haragon. (…) És akkor ragyogó fény hatol a szívedbe, felolvasztja azt, ami megfagyott benne.

Aki fiataltól kér tanácsot, az készüljön fel a veszteségekre.

A jóság az egyetlen befektetés, amely mindig kifizetődik.

A boldogság önző, nem szereti az idegeneket.