
Soha nem létezett semmiféle „azok a régi szép idők”, mindig is csak a mindennapok voltak.
Nietzsche szerint, amit az ember másnak hazudik, elenyésző semmiség amellett, amit az ember önmagának hazudik.
Ne köpj a tányérba, mert talán még enned is kell belőle.
Az igazság hasznavehetetlen fikció csupán.
A társadalom kialakít egyfajta kollektív magatartásnormát – és senki nem kérdezi, miért pont így kell viselkedni. Az emberek elfogadják, és kész.