Magrul kel a cserfa is.
Nincsen sivárabb, agy-szárítóbb munkálkodás, mint mikor az ember állandóan okos.
Aki teremt, nem követheti a jól kitaposott ösvényt. Fel kell kutatnia a saját útját, magának kell keresgélnie az élet dzsungelében. Egyedül kell mennie.
Nem az a tartós, ami az időnek ellenáll, hanem ami bölcsen változik vele.
Sokszor megesik, éppen az egymáshoz oly közeli rokonok nem állhatják egymást.
A hajó nagyobb biztonságban van a kikötőben, de a hajókat nem ezért építik.
Akinek a szemében nincs élet, az nem tud mosolyogni sem. Az kényszeredetten széthúzza az ajkait, de mosolyogni nem tud. S ezt lehet látni.