Marcus Aurelius

Marcus Aurelius

Mi a halál? Az érzések közvetítette benyomásoknak, az ösztönök izgalmainak, az értelem tévelygéseinek és hozzá még a hitvány test kiszolgálásának megszűnte.

Mindenben, ami bánatot okoz neked, jusson eszedbe a következő alapelv: nemcsak hogy nem szerencsétlenség, ami történt, hanem olyasmi, amit derekasan elviselni egyenesen szerencse.

Jusson eszedbe, hogy mennyivel többet szenvedsz a dühtől és bánattól, melyet bizonyos dolgok okoznak, mint maguktól a kiváltó okoktól.

Az ember élete az, amivé gondolatai alakítják.

Ne gondold, hogy ami neked nehezedre esik, az emberileg lehetetlen. Inkább úgy fogd fel, hogy ami emberileg lehetséges és megszokott, azt te is elérheted.

Nem a halál az, amitől az embernek félnie kellene, hanem az, hogy soha nem kezd el élni.

Tanulj meg mosolyogni. A mosolyban mágikus erő rejlik. Amíg az ember mosolyogni tud, addig képes a további harcra. És aki harcol, az győzhet is.

Az ember előjoga, hogy szeressen: még azt is, aki szenvedést okoz neki ezzel.

Ne ijeszd el magad az élettől azzal, hogy csupán a gondokról, bajokról képzelegsz. Ne vetítsd előre a még nem létezőt, s ne éleszd újra letűnt bajaidat.

Minden, amit hallunk, vélemény, nem tény, és minden, amit látunk, nézőpont, nem a valóság.

Fogadd el a sors akaratát, és szeresd azokat, akiket a sors az utadba vezérel, mégpedig teljes szívedből!

Maga a halál is az élet feladatainak egyike.

Nem az a fontos, hogy velünk mit tesznek, hanem az, hogy mi mit teszünk.

Légy jó, és ne várj ezért jutalmat sem a földön, sem a túlvilágon. A szem sem vár jutalmat azért, mert lát, a láb sem azért, mert jár.

Sem a jövő, sem a múlt nem nehezedik rád, hanem mindig csak a jelen.

Ha valamilyen külső ok miatt szomorú vagy, a fájdalom nem magának a dolognak a következménye, hanem annak, ahogyan az adott dolgot értékeled; ezt az értékelést pedig hatalmadban áll visszavonni bármely pillanatban.

Az emberek egymásért születtek. Vagy tanítsd, vagy tűrd hát őket.

Ne úgy élj, mintha még tízezer évig akarnál élni: a kikerülhetetlen ott lebeg fejed fölött.

Ne felejtsd, hogy mindenki csak a jelenben él, ez pedig röpke pillanat, a többi idő vagy már elmúlt, vagy bizonytalan.

A fájdalom nem egyéb, mint a fájdalom élénk képzelete: feszítsd meg erődet, hogy ezt a képzeletet megváltoztasd, vesd ki magadból, ne panaszkodj, és a fájdalom megszűnik.

1. oldal / 2

 friss tartalom minden megtekintesnél 
több mint  40.000 bejegyzés
neked készítve

----------------------------------------------------------------- 
Köszönet:  Joomla! | K2 | JEvents | Helix
Felhasználási feltételek | Adatkezelés | Impresszum