Amit gyásznak nevezünk, talán nem is az afölött érzett fájdalom, hogy halottaink nem térhetnek vissza az életbe, hanem fájdalom amiatt, hogy ezt nem is tudjuk kívánni.

Ha az emberi értelem akarja, hogy erősebb legyen a sorsszerűségnél, akkor már erősebb is.

Aki jobban szeret, az alulmarad, és szenvedni kénytelen.

Csakis úgy juthatunk valaha is följebb, ha már tudunk kételkedni önmagunkban.

Fiam, nappal láss vígan üzleteid után, de csak olyanokat köss, hogy éjszaka nyugodtan alhassunk.

Ha az ember idegenek közt van, akkor igyekszik a legelőnyösebb oldaláról mutatkozni, meggondolja, mit mond, és tetszeni akar.

Tisztes munka elnyeri illő jutalmát.

Jobb holnap, mint később.

A gazdagság egyedül nem boldogít.

Akit nem a szenvedés nevelt, örökké gyermek marad.

Testvérek is gyűlölhetik és megvethetik egymást. Ilyesmi előfordul, bármilyen borzasztóan is hangzik. De az ember nem beszél róla. Jobb eltussolni. Jobb nem is tudni róla.

Minden csak viszonylagosság a földön.

Az ember nem folytat olyan életet, amelyet még maga előtt sem mer védelmezni!

Az életben nem azon fordul meg valami, hogyan mondjuk el és fejezzük ki, hanem azon, hogy miképpen gondoljuk és érezzük.

A jó mindenkor elkésve jön, mindig későn készül el, amikor az ember már örülni sem tud neki istenigazában.

Az élet kemény és az üzleti élet könyörtelen és józan áradata tükörképe a teljes, nagy Életnek.

Még a szánakozást is lehetetlenné teszi az aljasság ezen a világon.

Az ember gyorsan beletanul abba, aminek belsőleg szükségét érzi.

Az ijedelem a bátorság előfeltétele.

Ami ízetlen, az nem szükségszerűen ártalmatlan. A korlátoltság nem veszélytelen.

1. oldal / 2

 friss tartalom minden megtekintesnél 
több mint  40.000 bejegyzés
neked készítve

----------------------------------------------------------------- 
Köszönet:  Joomla! | K2 | JEvents | Helix
Felhasználási feltételek | Adatkezelés | Impresszum