Az ókori Kínában az orvosok csak akkor kaptak a betegüktől fizetséget, ha a beteg meggyógyult. Ha a páciens állapota rosszabbodott, gyakran az orvos fizetett neki.
Az ókori Mexikóban mindössze kétféle háziállatot tartottak: a kutyát és a pulykát.
Isztambul, Törökország legnagyobb városa központi szerepet játszott a görög történelemben. Konstantinápoly néven a Bizánci Birodalom fővárosa volt. Isztambulnak csak 1930 óta hívják.
Az ókori világ hét csodájából manapság már csak egy létezik: a gizai piramis.
A XVII. századi brit megszállás idejéig India volt a világ leggazdagabb országa.
Az Első Világháború kitörésekor az USA légiereje mindössze 50 emberből állt.
A római császár Caligula szenátort csinált egy lóból.
Bolívia tartja a kormányváltások világrekordját. 1825-ös függetlenné válása óta több, mint 200 kormány volt hatalmon. Olaszország is jól áll, 1945 óta 57 kormány és 22 miniszterelnök váltotta egymást.
A csokoládé fogyasztása a 16-17. században bűnnek számított. A csokit folyékony formában ismerték, és böjt idején tilos volt inni, akárcsak a bort.
A Második Világháborúban több amerikai repülős vesztette életét, mint tengerészgyalogos. A 30 bevetéses kötelezettség teljesítése 71%-os halálozással járt.
Az első hivatalosan feljegyzett ókori olimpiát i.e. 776-ban rendezték.
A Második Világháborúban 57 állam volt érintett.
226 katona vesztette életét 1850-ben a franciaországi Maine at Angers hídján. A katonák menetelve mentek át a hídon, és véletlenül éppen a híd saját rezonanciafrekvenciájának ütemére. A híd egyre jobban mozgásba jött, majd leszakadt. Azóta a katonáknak „Lépést ne tarts” parancsot adnak a hídon átkeléshez.
Három évig folyamatosan nyomtatták Johann Gutenberg Bibliáját, mire a 200 darab, két kötetes, 1284 oldalas könyv elkészült. Ebből a mennyiségből jelenleg 47 darab helye ismert.
1911 augusztus 21-én ellopták a Mona Lisát a Louvre-ból, és csak két évvel később került elő.
Az ókori egyiptomiak a szájuk helyett az orrukkal csókolóztak.
Az ókori Egyiptomban az ezüstöt sokkal értékesebbnek tartották, mint az aranyat.
Portugália fővárosa 1807-1821 között Rio de Janeiro (ma Brazília) volt (ebben az időben Portugália harcban állt a a napóleoni Franciaországgal).
Az első világhábrúban a dél-afrikai hadseregben szolgált egy „Jackie” nevű közlegény. A dolog érdekessége, hogy Jackie pávián volt.
A Taj Mahal 1632-től 1643-ig épült.
Kínában a selyemkészítés titkát több, mint 2000 évig őrízték. Ha valakit tetten értek, hogy selyemgubót csempészett ki az országból, azonnal halálra itélték.
San Marino a legrégebben alapított állam Európában.
A teaivás szokása Kínából ered. A legenda szerint az első tea úgy készült, hogy véletlenül belefújt a szél egy tealevelet a forró vízbe.
Amikor még állt, a berlini fal kb. 42 kilométer hosszúságú volt.
Ovid (ie. 43 B.C.-isz. 18) a következő megfigyelést tette: „A nők bármikor, bármit megvesznek.”
1902 és 1907 között egy emberevő tigris 436 embert gyilkolt meg Indiában.
A római Circus Maximus fénykorában egyszerre 250000 nézőt volt képes fogadni.
New York City 1789-90-ig, azaz egyetlen évig volt az Egyesült Államok fővárosa.
A vikingek megölt ellenfeleik koponyáját boroskupának használták.
Commodos császár az ókori Rómában összegyűjtötte az összes nyomorékot és szörnyszülöttet, majd a Colosseumba vitette őket, ahol halálos viadalt kellett vívniuk egymással a tömeg szórakoztatására.
A szemüveget a kínaiak már az 1200-as években használták, 500 évvel azelőtt, hogy az európaiak elkezdtek optikával foglalkozni.
1281-ben a mongol hadsereg Kublai kán vezetésével megpróbálta leigázni Japánt, ám egy hurrikán elpusztította flottájukat.
A Valentin-nap Angliában a 15. század óta a szerelemesek ünnepe.
A Kínai Nagy Fal építése közben több mint egymillió ember halt meg, ezért az építményt úgy is nevezték akkoriban: „A világ leghosszabb temetője”.
Az első háziasított madár a lúd volt.
A 18. században a burgonyát desszertként fogyasztották. Egy szalvétában tálalták, melegen és sózva.
A Fekete Halál néven emlegetett pestisjárvány 1346 és 1352 között Európa lakosságának egynegyedét pusztította el. A halálozási arány egyes városokban elérte a 70%-ot is.
A 19. században Hollandiában közel 9000 szélmalom üzemelt
Az 1989-es panamai invázió során az amerikai kommandósok úgy próbálták előcsalogatni Manuel Noriegát a vatikáni nagykövetségről, hogy az AC/DC „Highway to Hell” című számát játszották maximális hangerővel. Brian Johnson, az AC/DC énekese, amikor meghallotta, hogy a zenéjüket pszichológiai hadviselésre használták így kommentálta az esetet: „Azt hiszem, ezek után nem fogunk koncertfelkérést kapni a Pápától.”
Az 1300-as években Európában kitört Nagy Pestisjárvány egyik oka a macskák irtása volt. A macskáknak boszorkányos erőt tulajdonítottak, ezért irtották, így elszaporodtak a patkányok, amik a betegséget terjesztették.
1902-ben a Mount Pelee nevű vulkán Martinique szigetének mind a 30000 lakosát megölte kitörésével. Az egyedüli túlélők a börtönbe zárt foglyok voltak.
A 19. században Amerikában a kokaint csodagyógyszernek tartották, 1914-ben került a törvénytelen szerek közé.
Bár a holttestek mumifikálásának módszerét mindenki az egyiptomiakhoz társítja, mégsem ők voltak az elsők e téren. Egy Chinchoro nevű törzs tagjai, akik a mai Chile északi részén éltek, már ie. 5000 környékén így tartósították halottaikat.
1439-ben, Angliában, VI. Henrik király betiltotta a csókot, mert az szerinte betegséget terjesztett.
A Manhattan-project (az amerikai atombomba létrehozására irányuló kísérlet fedőneve) a Második Világháború elején indult, 6000 dollár költségvetéssel. Ezt 1945-ben 2 milliárd dollárra (mai áron 20 milliárd) emelték.
Időszámításunk szerint 1000 táján a világ legnagyobb rabszolgapiaca az írországi Dublinban volt. A piacot vikingek üzemeltették.
1666-ban egész Nyugat-Európa rettegett, mivel az évszámban szereplő 3 darab 6-os számjegy a Gonosz száma. Bár a világnak nem lett vége, London kis híján teljesen elpusztult a Nagy Tűzvészben.
Kínában már 1391-től készítettek toalettpapírt a császárok számára.
Az Öböl-háború során a szövetségesek 940000 darab gyengített urániumot tartalmazó lövedéket lőttek ki.
Cook kapitány 1768-as csendes-óceáni utazása során a 98 fős legénység 41 tagját vesztette el skorbut (C vitamin hiánya miatt kialakuló betegség) miatt. 1795-től az összes brit tengerjáró hajón kötelezővé tették a citrom és a citromlé fogyasztását.