A szempillaspirált T. L.Williams amerikai kémikus találta fel. Korábban a nők szempillájukra Vaselint és szénport kentek, hogy sötét és dús legyen.

Egy partin Salvador Dali eltörte az állkapcsát, amikor öklét a szájába tette, így akarván lenyűgözni egy jelenlévő hölgyet, aki később a felesége lett.

Az első szendvics John Montagu, Sandvich 4. grófja nevéhez fűződik, aki a legendák szerint megszállott szerencsejátékos volt, és nem akarta evés miatt félbeszakítani a játékot. Ezért hozatott magának két szelet kenyér között egy szelet húst, hogy evőeszközt se kelljen használnia.

Sir Christopher Wren, a Szent Pál Katedrális építője 51 másik templomot is épített 1670 és 1711 között.

A söröskupakot William Painter találta fel 1892-ben Baltimore-ban.

Pablo Picasso halva született, a bába ott is hagyta az asztalon. Picasso nagybátyja hozta vissza a kicsit az életbe, egy slukk szivarfüst segítségével.

Paul Winchell nem csak arról híres, hogy ő Tigris szinkronhangja a Micimackó rajzfilmekben, hanem arról is, hogy ő találta fel a mesterséges szívet. Szabadalmát a Utah-i egyetemnek adományozta.

Los Angeles alapterületének majdnem egynegyedét autók foglalják el.

Mao Ce-tung kínai politikus soha nem mosott fogat, csak teával öblítette a száját.

I. Pál cár Szibériába száműzte azokat a katonáit, akik meneteléskor elvétették a lépést.

Linus Pauling volt az egyetlen tudós, aki két Nobel díjat kapott (egyedül, nem megosztva valakivel). Először 1954-ben kémiai, majd 1962-ben Nobel békedíjat kapott.

Pályafutása kezdetén Picasso sokszor melegedett a saját munkáiból gyújtott tűz mellett.

A bűvész David Copperfield valódi neve David Kotkin.

A CIA (hogy aláássa népszerűségét) Fidel Castro egyik külföldi útja során megpróbált hajhullató szert csempészni a kubai vezető cipőjébe. Azt remélték, ettől kihull legendás szakálla.

Az első fizikai Nobel-díjat Wilhelm Conrad Röntgen kapta 1901-ben. Felfedezte, hogy bizonyos sugarak fényhatást keltenek a bárium-platinocianiddal bevont papíron akkor is, ha a papír a másik szobában van. A sugarakat hihetetlen voltuk miatt „X sugaraknak” (X Rays) nevezte el.

II. Ramszesz egyiptomi fáraónak 96 fia és 60 lánya született.

Wolfgang Amadeus Mozart Versailles-ban, a francia királyi család előtt lépett fel 1764-ben, amikor még csak 8 éves volt.

Az autókban használatos légzsákot Allen Breed találta fel 1968-ben.

Margaret Mitchell, az „Elfújta a szél” előtt sosem írt még könyvet, sőt utána sem jelentetett meg semmit. A mű eredeti címe „A holnap is csak egy nap” lett volna, ezt a kiadója változtatta meg. Ugyanő cserélte le a hősnő nevét Pansy O’Hara-ról Scarlett O’Hara-ra.

James Pitty, egy amerikai étterem tulajdonos készítette az első használható pénztárgépet 1879-ben. A készpénztároló fiók kinyitásakor egy csengő szólalt meg, így akadályozva meg a lopást.

A szódavizet, azaz szikvizet Jedlik Ányos találta fel 1826-ban.

Salvador Dali életműve több mint 1500 festményből áll, beleértve a könyvillusztrációkat is.

Neil Armstrong bal lábbal lépett a Holdra.

Nagy Katalin cárnő annyira szégyellte korpás fejbőrét, hogy a fodrászát három évre tömlöcbe zárta, hogy ne terjeszthesse el a hírt.

A gázturbinás sugárhajtóművet 1928-ban találta fel az angol Frank Whittle.

Alfred Hitchcock ovaphobia-ban szenvedett (morbid félelem a tojásoktól).

Marie Curie-nek volt egy tigrise, akit X-raynek nevezett.

Az első újságot Julius Caesar adta ki. Az Acta diurna című lap naponta jelent meg. Sajnos egyetlen példánya sem maradt fenn.

Stephen King egy pap szerepét játszotta a Kedvencek temetője c. könyvéből készült filmben, melyet 1989-ben forgattak.

Az 1952-es Olimpián az orosz tornásznő Maria Gorokovszkaja 7 érmet szerzett, amivel azóta is csúcstartó

Az öngyújtót hamarabb feltalálták (1823-ban), mint a gyufát (1836-ban).

Az angström egy hosszúság mértékegység, a milliméter tízmilliomod része. Eredetileg az elektromágneses sugárzás hullámhosszának mérésére használták, a svéd csillagász és fizikus Anders Jonas Angström (1814-1874) után nevezték e

Charles de Gaulle volt francia elnököt körülbelül 31-szer próbálták meggyilkolni.

Az első Valentin-napi desszertet Richard Cadbury készítette az 1800-as években.

Kolumbusz Kristóf szőke volt.

Leonardo da Vinci javasolta először a látásjavításra a kontaktlencséket, 1508-ban.

Adolf Hitler kedvenc filmje a King-Kong volt.

Robert Arthur fogorvos használt először arany fogtömést 1855-ben.

Henry Cavendish, az 1700-as évek egyik legnagyobb tudósa olyan betegesen szégyenlős volt, hogy sosem beszélt egyszerre több ember előtt. A nőkkel szembeni félénksége miatt a női alkalmazottaival kizárólag írásban kommunikált, ha valamelyikük az útjába került, azonnal elbocsátotta. Külön bejáratot építtetett a házába, ahol úgy tudott távozni, hogy senkivel sem kellett találkoznia. Egyedül, magányosan halt meg.

Elias Howe-t (1819-67), a varrógép feltalálóját egy rémálom inspirálta, melyben kannibálok támadtak rá furcsa dárdákkal – ez adta az ötletet a varrógép tűjéhez.

A Grimm-fivérek 211 mesét írtak.

Charles Baudelaire egy denevért tartott kalitkában az íróasztalán.

Francis Galton angol antropológus, Charles Darwin unokatestvére dolgozta ki az ujjlenyomat általi személy azonosítás módszerét.

A vakok írását egy 15 éves francia fiú, Louis Braille fejlesztette ki. Braille 3 éves korában vakult meg, miközben apja szerszámaival játszott, és az egyik kiszúrta a szemét.

Bernd Eilts német művész szárított marhatrágyából készít faliórákat és kisebb szobrokat. Vállalkozása hamarosan kiterjed a karórák készítésére is.

Henry Ford nevéhez nem csak az automobil, hanem a faszén brikett feltalálása is fűződik.

Az automata kenyérpirítót Charles Strite amerikai munkás találta fel.

A Coca-Cola feltalálója John S. Pemberton volt. Termékét a kokalevelekről és a kóladióról nevezte el, melyeket az ital ízesítésére használt.

Albert Einsteint 1999-ben a Time magazin az évszázad emberének választotta.

Nelson Mandela keresztneve eredetileg Rolihlahla volt, amíg egy tanár át nem keresztelte.