HENRIETTA – francia eredetű; jelentése: körülkerített birtokán uralkodó.

TEODÓZIA – görög-latin eredetű; jelentése: Isten ajándéka.

BEA – a Beáta és a Beatrix nevek rövidüléséből.

AMBRÓZIA – görög eredetű; jelentése: halhatatlan

JOZEFA – héber eredetű; jelentése: Jahve + gyarapítson.

AMARILLISZ – görög eredetű; jelentése: fényes.

ZULEJKA – arab eredetű; jelentése: hercegnő.

KINGA – a Kunigunda régi magyar becézőjéből önállósult.

ANETT – az Anna önállósult francia becézője.

JÚLIA – latin eredetű; jelentése: Juliusz nemzetségéhez tartozó.

MALVIN – germán eredetű; jelentése: a jog barátja.

DÉLIBÁB – magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

BETTINA – a Betta név nőiesítő képzővel való továbbképzése.

ITALA- olasz eredetű; jelentése: Itália tartományból való nő.

KORINNA – latin-angol-német eredetű; jelentése: szívecském.

LEOPOLDINA – germán eredetű; jelentése: merész a népben és a hadseregben.

LIA – 1. – a Lea alakváltozata; 2. – a Kornélia, Júlia önállósult becézője.

ÜDVÖSKE – magyar eredetű; jelentése: üdvös.

ANGELINA – az Angéla kicsinyítő továbbképzése.

NANETT – az Anna önállósult francia becézője.

TARZÍCIA – görög-latin eredetű; jelentése: bátor.

ÁGOTA – az Agáta régi magyar formája.

MAGDALÉNA – arámi-héber eredetű; jelentése: torony, bástya; Magdala városából származó nő.

ÉVA – héber eredetű; jelentése: élet, életet adó.

PASZTORELLA – újlatin eredetű; jelentése: pásztorlányka.

MAGDOLNA – a Magdaléna magyarosodott alakváltozata.

AJNA – finn eredetű; jelentése: szépség, báj, kedvesség.

EMÍLIA – latin eredetű; jelentése: versengő, vetélkedő.

ŐSZIKE – magyar eredetű; jelentése: őszi kikirics.

BÉKE – magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

ILKA – az Ilona rövidített, -ka kicsinyítőképzős formája.

GEMELLA – latin eredetű; jelentése: leánygyermek az ikrek között.

MÁLYVA – magyar eredetű; jelentése: a virág maga.

ELIÁNA – francia-latin eredetű; jelentése: Jahve az én Istenem.

FIAMETTA – olasz eredetű; jelentése: lángocska.

JELLA – a Gabriella önállósult német becézője.

MÁTKA – magyar eredetű; jelentése: a szó maga (jegyes).

ORSOLYA – 1. – latin eredetű; jelentése: kis medve; 2. ófelnémet-latin eredetű; jelentése: ló, paripa.

NATASA – a Natália orosz becézőjéből önállósult.

PETRÓNIA – latin eredetű; jelentése: Petronius nemzetségéből származó nő; kő, szikla.

ATALANTA – görög eredetű; jelentése: mondabeli vadásznő nevéből.

ANGÉLA – görög-latin eredetű; jelentése: angyal, követ, hírnök.

SZÓFIA – görög eredetű; jelentése: ügyesség.

PÁLMA – magyar eredetű; jelentése: a növény maga.

DÉZI – angol eredetű; jelentése: százszorszép.

RITA – a Margaréta (Margherita) olasz becézőjéből.

ALINKA – az Alina önállósult becézője.

ULJÁNA – a Julianna orosz formájából.

IMOLA – ismeretlen eredetű; jelentése: mocsár, hínár, vizes terület.

MARINELLA – a Marina olasz továbbképzése.