ZDENKA – a Szidónia szláv megfelelőjéből.
NILLA – a -nilla végű női nevek olasz becézője.
IVETTA – az Ivett latinos formája.
VELMIRA – szláv eredetű; jelentése: nagy, hatalmas + béke.
ODÍLIA – német-latin eredetű; jelentése: gazdag.
GYOPÁRKA – magyar eredetű; jelentése: a szó maga.
EPERKE – magyar eredetű; jelentése: a szó maga.
HEDDA – a Hedvig germán rövidítése.
SZILVIA – latin eredetű; jelentése: erdő.
ALINKA – az Alina önállósult becézője.
ZSUZSA – a Zsuzsanna magyar rövidülése.
LÍVIA – latin eredetű; jelentése: ólomszínű, kékes.
ZOLNA – Vörösmarty Mihály névalkotása.
HAJNALKA – a Hajna kicsinyítőképzős formája.
TEOFÁNIA – görög eredetű; jelentése: Isten megmutatkozott.
DIÁNA – római eredetű; jelentése: ragyogó.
NIKODÉMIA – görög-latin eredetű; jelentése: a hadinép legyőzője.
BERTOLDA – germán eredetű; jelentése: pompával uralkodó.
ALEXA – az Alexandra név rövidítése
CSINSZKA – Ady Endre játékos névalkotása (csacsi-csacsinszka);
JANKA – a János rövidített, becézett formája (eredetileg férfinévként volt használatos).
STEFÁNIA – latin eredetű; jelentése: virágkoszorú.
BENIGNA – latin eredetű; jelentése: jóságos, kegyes, jóakaró.
JELLA – a Gabriella önállósult német becézője.
LAVÍNIA – latin eredetű; jelentése: Lavinium városából való nő.
IDA – germán eredetű; jelentése: tevékeny, serény.
ENCIÁNA – latin német-magyar eredetű; jelentése: tárnics virág.
KINCSŐ – Jókai Mór névalkotása; jelentése: számomra ő a kincs.
JARMILA – cseh eredetű; jelentése: tavasz + kedves.
LINDA – német eredetű; jelentése: hársfából készült pajzs; kígyó.
DOMITILLA – latin-olasz eredetű; jelentése: a Domitius nemzetséghez tartozó; legyőző, meghódító.
MIRABELLA – latin eredetű; jelentése: csodálatos
CÉLIA – a Cecília, Marcella és Sejla nevek önállósult indoeurópai becézőjéből.
FILIPPA – görög-latin eredetű; jelentése: lókedvelő.
MELINDA – D’Ussieux francia író névalkotása.
CELINA – a Marcellina és a Szelina nevek egybeesése.
TOSZKA – olasz eredetű; jelentése: toszkánai nő.
MAURÍCIA – latin eredetű; jelentése: mór, szerecsen.
GYÖNGYI – a Gyöngyvér becézett formája.
ANETT – az Anna önállósult francia becézője.
ILMA – Vörösmarty Mihály névalkotása az Ilona és a Vilma nevekből.
ENIKŐ – Vörösmarty Mihály alkotása. jelentése: ünő, szarvastehén.
BENJAMINA – héber eredetű; jelentése: a szerencse fia.
FLÓRA – latin eredetű; jelentése: virág.
KUNIGUNDA – német-latin-magyar eredetű; jelentése: nemzetség + harc.
FLÁVIA – latin eredetű; jelentése: a Flavius nemzetséghez tartozó.
RAJMUNDA- germán eredetű; jelentése: okos védő.
ROZMARIN – magyar eredetű; jelentése: rozmaring.
AGNÉTA – az Ágnes kicsinyített formájából.
LUDMILLA – szláv eredetű; jelentése: a nép körében kedvelt, közkedvelt, népszerű.