IRMA – az Irm- kezdetű germán női nevek önállósult becézője.

ANTIGONÉ – görög eredetű; jelentése: nemzettsége által kiváló, kiemelkedő.

ELZA – az Erzsébet (Elisabeth) német rövidülése.

NETTA – a -netta, -nette és -neta végű női nevek önállósult becézője.

TEÓNIA – görög eredetű; jelentése: Istenhez tartozó.

AZÁLEA – latin-magyar eredetű; jelentése: a virág neve.

ARNOLDA – latin eredetű; jelentése: sas, uralkodó.

AURÓRA – görög eredetű; jelentése: hajnalpír, hajnal, hajnalhasadás.

PETRÓNIA – latin eredetű; jelentése: Petronius nemzetségéből származó nő; kő, szikla.

ESZTER 1. – héber eredetű; jelentése: mirtusz;  2. – perzsa eredetű; jelentése: csillag, bájos fiatal lány

NANETT – az Anna önállósult francia becézője.

TILLA – a Matild és az Otília német önállósult rövidülése.

VETÚRIA – latin eredetű; jelentése: idős, koros.

KLÁRA – latin eredetű; jelentése: világos, fényes, ragyogó, híres, kitűnő, jeles.

REBEKA – héber eredetű; jelentése: megkötöző, megigéző, megbabonázó; vagy: jól táplált.

LOLITA – a Lola spanyol becézőjéből.

CINTIA – görög eredetű; jelentése: Artemisz istennő mellékneve.

TÍMEA – görög-magyar eredetű; jelentése: jó + tisztelet.

LILLA – a Lídia és Lívia régi magyar becézőjéből önállósult.

ILMA – Vörösmarty Mihály névalkotása az Ilona és a Vilma nevekből.

TEOFÁNIA – görög eredetű; jelentése: Isten megmutatkozott.

FÉDRA – latin eredetű; jelentése: (ismeretlen).

TÉNIA – az Antónia rövidült változata.

ELIZA – az Erzsébet (Elisabeth) önállósult rövidülése.

VIKTÓRIA – latin eredetű; jelentése: győzelem.

TÁLIA – görög eredetű; jelentése: a színjátszás istennőjének nevéből.

ANETT – az Anna önállósult francia becézője.

ZÖLDIKE – magyar eredetű; jelentése: a növény neve.

SEHEREZÁDÉ – az Ezeregyéjszaka meséi című arab mesegyűjtemény főhősnőjének nevéből.

OTÍLIA – német eredetű; jelentése: öröklött vagyon.

MARINELLA – a Marina olasz továbbképzése.

MERCÉDESZ – spanyol eredetű; jelentése: fogolykiváltó.

MAGDALÉNA – arámi-héber eredetű; jelentése: torony, bástya; Magdala városából származó nő.

CIKLÁMEN – magyar eredetű; jelentése: a virág maga.

RÉKA – török-hun-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

AMÁZIA – latin eredetű; jelentése: kedves.

SZALÓME – héber eredetű; jelentése: Sion békéje.

LELLE – finnugor-magyar eredetű; jelentése: lélek, lélegzik; kürtös, kürtfúvó.

DOMITILLA – latin-olasz eredetű; jelentése: a Domitius nemzetséghez tartozó; legyőző, meghódító.

ENIKŐ – Vörösmarty Mihály alkotása. jelentése: ünő, szarvastehén.

TITANILLA – a Titánia latin kicsinyítőképzős származéka.

GYOPÁRKA – magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

PASZTORELLA – újlatin eredetű; jelentése: pásztorlányka.

ŐSZIKE – magyar eredetű; jelentése: őszi kikirics.

MAHÁLIA – héber eredetű; jelentése: gyengédség, szelídség.

SZVETLÁNA – orosz eredetű; jelentése: virág.

TÉTISZ – görög eredetű; jelentése: a tengeristen egyik leányának nevéből.

MIETTA – a Mária olasz becézőjéből önállósult.

MIRABELLA – latin eredetű; jelentése: csodálatos

HANGA – magyar eredetű; jelentése: a virág maga.