ETEL – 1. – az Etelka önállósult becézője; 2. – angol eredetű; jelentése: nemesi származású.
MIMÓZA – magyar eredetű; jelentése: a növény maga.
DARINKA – szláv-magyar eredetű; jelentése: ajándékocska.
NÁDJA – orosz eredetű; jelentése: remény, reménység.
TÍMEA – görög-magyar eredetű; jelentése: jó + tisztelet.
KARMÉLA – a Kármen olasz változatából.
ODETT – a német Oda, Uta, Ute, nevek francia kicsinyítőképzős formája.
PETRA – 1. – héber-görög-latin eredetű; jelentése: kőszikla. 2. – a Petronella önállósult becézője.
DOROTTYA – görög eredetű; jelentése: Isten ajándéka.
VANDA 1. – lengyel eredetű; jelentése: vend nő; 2. – a Wendel- kezdetű német női nevek önállósult becézője
NETTA – a -netta, -nette és -neta végű női nevek önállósult becézője.
ARIELLA – héber-latin-olasz eredetű; jelentése: Isten oroszlánja, Isten tűzhelye.
SZONÓRA – latin eredetű; jelentése: csengő hangú.
ANGÉLA – görög-latin eredetű; jelentése: angyal, követ, hírnök.
FILIPPA – görög-latin eredetű; jelentése: lókedvelő.
ANITA – az Anna és a Juanita (magyarul: Johanna) spanyol becézőjéből.
MINNA – a német Hermina és Vilhelmina önállósult becézője.
GYÖNGYI – a Gyöngyvér becézett formája.
INGE – germán eredetű; jelentése: Ingwio istenség + védelem.
SZILVIA – latin eredetű; jelentése: erdő.
FELICIÁNA – latin eredetű; jelentése: boldog.
ŐSZIKE – magyar eredetű; jelentése: őszi kikirics.
ELZA – az Erzsébet (Elisabeth) német rövidülése.
TIMÓTEA – görög-latin eredetű; jelentése: Isten becsülője.
BOGÁRKA – magyar eredetű; jelentése: a szó maga.
NEFELEJCS – magyar eredetű; jelentése: a virág maga.
KLAUDIA – latin eredetű; jelentése: a Claudius nemzetség nőtagja.
LENKE – a Lenchen (Helene és Magdalene német becézője) magyarító fordítása.
PAULA – latin eredetű; jelentése: kicsi, kis termetű.
ADA – héber eredetű; jelentése: felékesített, szép.
HAJNA – Vörösmarty Mihály névalkotása; jelentése: hajnal.
DEBÓRA – héber eredetű; jelentése: méh.
AJNA – finn eredetű; jelentése: szépség, báj, kedvesség.
ERIKA – germán-latin eredetű; jelentése: nagyrabecsült.
FORTUNA – olasz eredetű; jelentése: a szerencse istennője.
CIPRIÁNA – latin eredetű; jelentése: ciprusi.
BÉKE – magyar eredetű; jelentése: a szó maga.
ADRIÁNA – latin eredetű; jelentése: hadriai.
ZSENI – francia eredetű; jelentése: előkelő, jeles nemzetségből való.
RÁHEL – héber eredetű; jelentése: bárány.
PETRONELLA – latin eredetű; jelentése: Petronius nemzetségéből származó nő; kő, szikla.
MARCELLA – latin eredetű; jelentése: határerdő, a határvidék védője.
URZULINA – az Ursula (Orsolya) latin képzős származéka.
SEHEREZÁDÉ – az Ezeregyéjszaka meséi című arab mesegyűjtemény főhősnőjének nevéből.
ANZELMA – latin eredetű; jelentése: az istenség védelme alatt álló.
ASZPÁZIA – görög eredetű; jelentése: kedvelt.
ALIDA – német eredetű; jelentése: nemes.
BEA – a Beáta és a Beatrix nevek rövidüléséből.
KATINKA – a Katalin magyar becézőjéből önállósult.
RÉKA – török-hun-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
Értesítések