KERUBINA – héber-latin-magyar eredetű; jelentése: angyalok.

DONÁTA – latin eredetű; jelentése: Istentől ajándékozott.

ESZTER 1. – héber eredetű; jelentése: mirtusz;  2. – perzsa eredetű; jelentése: csillag, bájos fiatal lány

VITOLDA – német-latin eredetű; jelentése: az erdőben uralkodó.

KLÁRA – latin eredetű; jelentése: világos, fényes, ragyogó, híres, kitűnő, jeles.

LEONARDA – germán eredetű; jelentése: erős, mint az oroszlán.

IVÁNA – az Iván férfinév nőiesítése.

VILJA – finn eredetű; jelentése: gazdagság, jóság.

MARA – a Mária rövidített, kicsinyítőképzős formája.

IVONN – az Ivó férfinév francia női párja.

DÉLIBÁB – magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

LELLE – finnugor-magyar eredetű; jelentése: lélek, lélegzik; kürtös, kürtfúvó.

MELIÓRA – latin-angol eredetű; jelentése: jobb, derekabb, ügyesebb.

MARLÉNE – 1. – a Magdolna egyik holland formájából, a Marleene névből; 2. – a Maria és Helene nevek összevont alakja.

MELINDA – D’Ussieux francia író névalkotása.

EMERENCIA – latin eredetű; jelentése: érdemekben gazdag.

ELIZ

SZEMŐKE – magyar eredetű; jelentése: szemecske, apróság, kicsike; nagy szemű, szép szemű.

NIKÉ – görög eredetű; jelentése: győzelem.

CEZARINA – latin eredetű; jelentése: hosszú, dús hajú.

RUDOLFINA – német eredetű; jelentése: dicső farkas.

PINTYŐKE – magyar eredetű; jelentése: az énekesmadár.

LUJZA – a francia Louise magyarosított formája.

LÍDIA – görög eredetű; jelentése: az ókori Lídiából való nő.

MANUÉLA – az Emanuéla rövidülése.

INDIRA – indiai eredetű; jelentése: Indira Ghandi nevéből.

VIRGÍLIA – latin eredetű; jelentése: vékony zöld ág.

LOLITA – a Lola spanyol becézőjéből.

MARIANN – latin eredetű; jelentése: Marius családjához tartozó; Szűz Máriához tartozó.

BOLDA – magyar eredetű; jelentése: boldog.

ESZMERALDA – szemita-görög-spanyol eredetű; jelentése: ragyogó, csillogó, smaragd.

ARMANDINA – az Armanda -ina képzős származéka.

ZIA – a -zia végű női nevek végének becéző önállósulása.

MÍRA – 1. – latin eredetű; jelentése: csodálatos; 2. – a Mirabella becézőjének önállósulása.

MARCELLA – latin eredetű; jelentése: határerdő, a határvidék védője.

KARINA 1. – olasz eredetű; jelentése: csinos nő. 2. – a Katalin svéd formájának továbbképzése. 3. – a Katalin dán formájából.

IBOLYA – magyar eredetű; jelentése: a virág maga.

VANDA 1. – lengyel eredetű; jelentése: vend nő; 2. – a Wendel- kezdetű német női nevek önállósult becézője

TINA – a -tina, -tine végű női nevek önállósult német becézője.

ILDIKÓ – germán eredetű; jelentése: harcos.

SZENDILE – magyar eredetű; jelentése: szende.

ELLINA – szláv eredetű; jelentése: hellén, görög.

SZIRÉN – görög eredetű; jelentése: halfarkú női alak.

KLOTILD – germán eredetű; jelentése: a dicsőségért harcoló nő.

PERPÉTUA – latin eredetű; jelentése: állhatatos.

JELLA – a Gabriella önállósult német becézője.

RÓZSA – magyar eredetű; jelentése: a virág maga.

DOLLI – angol eredetű; a Dorottya, Dóra önállósult becézője.

MAXIMILLA – latin eredetű; jelentése: nagy növésű, magas.

MILLA – a Kamilla és a Ludmilla utótagjának önállósulása.