KONKORDIA – latin eredetű; jelentése: egyetértés.

FLÁVIA – latin eredetű; jelentése: a Flavius nemzetséghez tartozó.

JOLÁN – Dugonics András névalkotása. jelentése: jó leány (magyar); a viola virága (görög).

ZULEJKA – arab eredetű; jelentése: hercegnő.

EVETKE – magyar eredetű; jelentése: mókus.

OLIMPIA – görög eredetű; jelentése: égi, mennyei, isteni.

ILKA – az Ilona rövidített, -ka kicsinyítőképzős formája.

LINDA – német eredetű; jelentése: hársfából készült pajzs; kígyó.

RIA – a Mária önállósult becézője.

REGINA – 1. – latin eredetű; jelentése: királynő; 2. – a Rein- kezdetű német nevek önállósult becézője.

GLÓRIA – latin eredetű; jelentése: dicsőség.

CÉLIA – a Cecília, Marcella és Sejla nevek önállósult indoeurópai becézőjéből.

IZA – az Izabella, Izolda önállósult német becézője.

CELERINA – latin eredetű; jelentése: gyors, sebes, serény.

VERÉNA 1. – német eredetű; jelentése: tartózkodó, félénk; 2. – a Veronika német becézőjéből.

ZOÉ – görög eredetű; jelentése: élet.

KRISZTINA – latin eredetű; jelentése: Krisztushoz tartozó, keresztény.

LUDOVIKA – germán-ófrancia-latin eredetű; jelentése: hírnév + háború.

ROZVITA – német eredetű; jelentése: erejéről híres.

VILHELMINA – latin-német eredetű; jelentése: erős akaratú védelmező.

NINA – több női név (pl.: Anna, Johanna, Antonina, stb.) rövidült becéző formája.

NADINKA – a Nadin magyar és szláv kicsinyítőképzős formája.

ARANY – magyar eredetű; jelentése: aranyos, aranyműves.

AMÉLIA – az Amália névből.

TAVASZKA – magyar eredetű; jelentése: tavasz.

BÉKE – magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

FATIME – a Fatima alakváltozata.

BERNARDA – germán-latin eredetű; jelentése: erős, mint a medve.

ORÁLIA – latin-olasz-spanyol eredetű; jelentése: partvidéki.

MASA – a Mária orosz becézőjéből.

VENDELINA – német eredetű; jelentése: a vandálok népéhez tartozó.

ADRIÁNA – latin eredetű; jelentése: hadriai.

CICELLE – a Cecília régi magyaros alakváltozata.

MARICA – a Mária rövidített, kicsinyítőképzős formája.

GRÁCIA – latin eredetű; jelentése: szeretetreméltóság, kegy.

DÉLIBÁB – magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

CSILLAG – magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

ÁGOSTA – az Auguszta régi magyar formája.

AMETISZT – görög-latin eredetű; jelentése: nem részeg, a részegséget megakadályozó szer.

URÁNIA – görög eredetű; jelentése: égi.

NIKODÉMIA – görög-latin eredetű; jelentése: a hadinép legyőzője.

ITALA- olasz eredetű; jelentése: Itália tartományból való nő.

ERNA – ófelnémet eredetű; jelentése: komoly, határozott, különösen a harcban.

EDINA 1. – germán eredetű; jelentése: Hedin városából való; 2. – germán eredetű; jelentése: állatbőr, bunda; 3. – az Éda név továbbképzése; 4. – az Edna név módosulata.

ASZTRID – ósvéd eredetű; jelentése: akit az istenek jóindulata elvarázsolt.

ALINKA – az Alina önállósult becézője.

MILICA – a Ludmilla, Miléna, Milina szláv becézőjéből önállósult.

ALEXANDRA – görög-latin eredetű; jelentése: harcra kész, az embereket oltalmazó.

NETTA – a -netta, -nette és -neta végű női nevek önállósult becézője.

MERCÉDESZ – spanyol eredetű; jelentése: fogolykiváltó.