HUBERTA – német-latin eredetű; jelentése: szelleme által kiváló.

IVETT – francia eredetű; jelentése: júdeai.

MASA – a Mária orosz becézőjéből.

AMADEA – latin eredetű; jelentése: szeresd az Istent!

GITTA – óír-német eredetű; jelentése: erős, erélyes.

ZELLA – német eredetű; jelentése: a terem védőnője.

VASZÍLIA – görög-szláv eredetű; jelentése: királyi.

VIRGÍLIA – latin eredetű; jelentése: vékony zöld ág.

STEFÁNIA – latin eredetű; jelentése: virágkoszorú.

TEA – a Dorothea (Dorottya) önállósult német becézője.

OLINDA – német eredetű; jelentése: birtok + harc; birtok + varázsvessző.

HAJNALKA – a Hajna kicsinyítőképzős formája.

KONSTANTINA – latin eredetű; jelentése: szilárd, állhatatos, következetes.

KARMELINA – a Karméla továbbképzése.

XAVÉRIA – latin eredetű; jelentése: Xavér községből való.

ALIZ – héber-germán-francia-angol eredetű; jelentése: nemes, harcos, bölcs.

SZEDERKE – magyar eredetű; jelentése: szeder.

ARANKA – magyar eredetű; jelentése: az arany szó kicsinyítőképzős származéka.

ALEXANDRA – görög-latin eredetű; jelentése: harcra kész, az embereket oltalmazó.

NESZTA – az Anasztázia magyar becézőjéből önállósult.

KLAUDIA – latin eredetű; jelentése: a Claudius nemzetség nőtagja.

ZÓJA – szláv eredetű; jelentése: élet.

TELMA – angol eredetű; jelentése: ápoló, óvó, vigyázó.

PAMÍNA – Varázsfuvola (Mozart) női főszereplőjének neve.

VIOLA – magyar eredetű; jelentése: a virág maga.

IZA – az Izabella, Izolda önállósult német becézője.

ESZTER 1. – héber eredetű; jelentése: mirtusz;  2. – perzsa eredetű; jelentése: csillag, bájos fiatal lány

ERZSÉBET – héber eredetű; jelentése: Isten az én esküvésem.

MANNA – 1. – a Mária magyar becézőjéből önállósult; 2. – a Hermanna fríz becézője.

PELÁGIA – görög-latin eredetű; jelentése: tengerész, tengeri utazó.

IRINA – az Irén szláv alakváltozata.

ANGYALKA – az Angéla, Angelika régi magyaros formája.

ERVINA – germán-latin eredetű; jelentése: a hadsereg barátja, vadkan erejű jó barát.

ADELINDA – német-latin eredetű; jelentése: nemes kígyó, nemes pajzs.

CINNIA – magyar eredetű; jelentése: a virág maga (rézvirág).

DEMETRIA – görög-szláv eredetű; jelentése: Démétérnek, a föld istennőjének ajánlott.

VERONIKA – 1. – görög-latin eredetű; jelentése: győzelmet hozó; 2. – latin-görög eredetű; jelentése: igaz + ikon.

GALINA – görög-orosz eredetű; jelentése: nyugalom, csend, béke.

NELLI – az Eleonóra, Heléna, Kornélia angol becézőjéből önállósult.

LAMBERTA – német eredetű; jelentése: országszerte híres.

ZAKÁRIA – héber-latin eredetű; jelentése: Jahve emlékezik.

TILLA – a Matild és az Otília német önállósult rövidülése.

ADELAIDA – német-francia-angol eredetű; jelentése: nemes.

DEZDEMÓNA – Verdi Otelló című operája nyomán (Otelló feleségének neve).

SZORINA – francia-román eredetű; jelentése: vörös hajú.

JULIETTA – a Júlia önállósult francia becézője.

MIRTILL – görög-francia eredetű; jelentése: mirtuszfa, áfonya.

LILI – a Lilian, Caroline, Elisabeth német és angol becézőjéből önállósult.

ÁGNES – görög eredetű; jelentése: szent, tiszta, szemérmes, érintetlen, szűzies, tartózkodó.

ARIELLA – héber-latin-olasz eredetű; jelentése: Isten oroszlánja, Isten tűzhelye.