EDVINA – germán-latin eredetű; jelentése: az örökös barátja.
CSEPERKE – magyar eredetű; jelentése: csiperke.
REMÉNYKE – orosz-magyar eredetű; jelentése: a szó maga.
MÁRIA – héber-görög-latin eredetű; jelentése: (ismeretlen).
TÁLIA – görög eredetű; jelentése: a színjátszás istennőjének nevéből.
ELLINA – szláv eredetű; jelentése: hellén, görög.
RÉTA – a Margaréta utótagjának önállósulása.
FLÓRA – latin eredetű; jelentése: virág.
ADA – héber eredetű; jelentése: felékesített, szép.
ERVINA – germán-latin eredetű; jelentése: a hadsereg barátja, vadkan erejű jó barát.
DÖNÍZ – görög-francia eredetű; jelentése: Dionűszosz Istennek ajánlott.
ARNOLDA – latin eredetű; jelentése: sas, uralkodó.
HEDVIG – német eredetű; jelentése: harc.
DALIDA – Dalida olasz származású, francia énekesnő művésznevéből.
ZIA – a -zia végű női nevek végének becéző önállósulása.
BORISKA – a Borbála régi magyar becézőjéből önállósult.
AGNÉTA – az Ágnes kicsinyített formájából.
MILICA – a Ludmilla, Miléna, Milina szláv becézőjéből önállósult.
EVETKE – magyar eredetű; jelentése: mókus.
HÉRA – görög eredetű; jelentése: megőrző, megóvó, védelmező.
ALMA – 1. – germán eredetű; jelentése: erőfeszítés a harcban + védelem; 2. – latin eredetű; jelentése: tápláló, felfrissítő; 3. – angol eredetű; jelentése: az almai csata nyomán.
AGNELLA – latin eredetű; jelentése: bárányka.
ZSERALDINA – francia eredetű; jelentése: dárda, hatalom.
EDDA – az Éda név alakváltozata.
FEHÉRKE – magyar eredetű; jelentése: a szó maga.
NETTA – a -netta, -nette és -neta végű női nevek önállósult becézője.
STEFÁNIA – latin eredetű; jelentése: virágkoszorú.
APOLLÓNIA – görög-latin eredetű; jelentése: Apollónak szentelt.
DEZIDERÁTA – görög-latin eredetű; jelentése: kívánt, óhajtott (gyermek).
BARBARA – görög eredetű; jelentése: idegen, külföldi nő.
AMBRÓZIA – görög eredetű; jelentése: halhatatlan
OXÁNA – a Xénia orosz formájából.
RUDOLFINA – német eredetű; jelentése: dicső farkas.
KLARISSZA – a Klára latinos továbbképzése.
ROZVITA – német eredetű; jelentése: erejéről híres.
GALAMB – magyar eredetű; jelentése: a szó maga.
ROZMARIN – magyar eredetű; jelentése: rozmaring.
NINA – több női név (pl.: Anna, Johanna, Antonina, stb.) rövidült becéző formája.
ÉDUA – kun eredetű; jelentése: a hold fölkel.
ERINA – az Irén szláv alakváltozata.
LILIÁNA – angol eredetű; jelentése: liliom.
MARIETTA – a Mária olasz továbbképzése.
ZSENI – francia eredetű; jelentése: előkelő, jeles nemzetségből való.
IZA – az Izabella, Izolda önállósult német becézője.
HORÁCIA – latin eredetű; jelentése: ifjú, virágzó.
SZALVIA – latin eredetű; jelentése: sértetlen, ép.
AMÁBEL – latin-angol eredetű; jelentése: szeretetreméltó.
LOLITA – a Lola spanyol becézőjéből.
PETÚNIA – indián-magyar eredetű; jelentése: dohány; tölcsérke.
GALINA – görög-orosz eredetű; jelentése: nyugalom, csend, béke.
Értesítések