VÁRKONY – török-avar-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

BÁNK – a Bán magyar méltóságnév -k kicsinyítőképzős származéka.

VITOLD – német eredetű; jelentése: az erdőben uralkodó.

HUBA – magyar eredetű; jelentése: (bizonytalan).

BEDŐ – magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

ZSADÁNY – magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

TEOFIL – görög-latin eredetű; jelentése: Isten kedveltje; Istent kedvelő.

PATONY – magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

VIKTOR – latin eredetű; jelentése: győző, győztes.

BEKÉNY – magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

ERVIN – germán eredetű; jelentése: a hadsereg barátja; vadkan erejű jó barát.

DETRE – germán eredetű; jelentése: nép + hatalmas.

KORIOLÁN – latin eredetű; jelentése: Corioliból való férfi.

BANDÓ – az András önállósult becézője.

MARCELL – latin eredetű; jelentése: Mars istenhez tartozó, neki szentelt.

VÉTA – héber-szláv eredetű; jelentése: Isten az én esküvésem.

ROLF – a Rudolf önállósult német becézője.

SZIDÓNIA – föníciai eredetű; jelentése: Szidón városából való nő.

VILMOS – latin-germán eredetű; jelentése: erős akaratú védelmező.

ERNŐ – ófelnémet eredetű; jelentése: komoly, határozott.

LÁZÓ – a Lázár becézőjéből önállósult.

TAMÁS – arameus-görög eredetű; jelentése: iker; csodálatos.

ELLÁK – hun eredetű; jelentése: (ismeretlen).

EMÁNUEL – héber eredetű; jelentése: velünk az Isten.

JÁNOS – héber-görög-latin eredetű; jelentése: Isten kegyelme, Isten kegyelmes.

DÁNIEL – héber eredetű; jelentése: Isten a bírám.

LIONEL – francia-angol eredetű; jelentése: oroszlán.

ZÁMOR – magyar eredetű; jelentése: szántó.

HUBERT – német eredetű; jelentése: szelleme által kiváló.

BOÁZ – héber eredetű; jelentése: erős.

ANASZTÁZ – görög eredetű; jelentése: a feltámadott.

SZEBASZTIAN – görög eredetű; jelentése: tisztelt, nagyrabecsült.

EUSZTÁK – görög-latin eredetű; jelentése: dús kalászú, termékeny.

ELEMÉR – vitás eredetű; jelentése: (ismeretlen).

ÖZSÉB – görög-latin eredetű; jelentése: istenfélő, jámbor.

TACITUSZ – latin eredetű; jelentése: csendes, hallgatag.

KOCSÁRD – a német Gotthárd régi magyarosodott alakja.

BENŐ – a Benedek és a Benjámin közös becézőjéből.

SIMEON – héber eredetű; jelentése: meghallgattatás.

GYŐZŐ – a Viktor magyarító lefordítása.

TIVADAR – görög-latin eredetű; jelentése: Isten ajándéka.

SZOFRON – görög eredetű; jelentése: értelmes, okos, helyesen gondolkodó.

BALAMBÉR – vitás eredetű; jelentése: (ismeretlen).

RADISZLÓ – szláv eredetű; jelentése: vidám dicsőség.

EGYED – görög-magyar eredetű; jelentése: pajzshordozó.

NIKODÉMUSZ – görög-latin eredetű; jelentése: a hadinép legyőzője.

ATLASZ – görög-arab eredetű; jelentése: szövetfajta; sima

ARTEMON – görög eredetű; jelentése: ép, egészséges.

EVARISZT – görög eredetű; jelentése: derék, ügyes, legjobb.

RAUL – germán-francia eredetű; jelentése: dicső farkas.