ADALBERT – germán eredetű; jelentése: nemes fény; fénylő nemesség.

OLAF – skandináv eredetű; jelentése: az ősök ivadéka.

ENGELBERT – germán eredetű; jelentése: híres az angolok között.

ORION – görög eredetű; jelentése: görög hitrege híres vadászának nevéből.

ÖRS – török-magyar eredetű; jelentése: férfi, hős.

HÓDOS – magyar eredetű; jelentése: hódvadász.

ULÁSZLÓ – latin-szláv eredetű; jelentése: (ismeretlen).

KAPOLCS – török-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

ERAZMUS – görög-latin-holland eredetű; jelentése: óhajt, kíván.

PELLEGRIN – latin-magyar eredetű; jelentése: jövevény, zarándok.

ALADÁR – 1. – török eredetű; jelentése: testőrhadnagy; 2. – germán eredetű; jelentése: mindenben hatalmas; 3. – iráni eredetű; jelentése: elöljáró.

MÉNRÓT – ismeretlen eredetű; jelentése: a magyarság mondai ősapjának nevéből.

AXEL – héber-dán-svéd eredetű; jelentése: a béke atyja.

SEBESTYÉN – görög-latin eredetű; jelentése: magasztos, felséges.

SZIGFRID – germán eredetű; jelentése: győzelem + béke.

KENDE – kazár magyar eredetű; jelentése: régi kazár méltóságnévből.

APOSTOL – görög eredetű; jelentése: követ, küldött, apostol.

KORIDON – latin eredetű; jelentése: Vergilius alkotta irodalmi név.

CÉZÁR – etruszk-latin eredetű; jelentése: hosszú hajú, dús hajú; vág.

DEZSÉR – a Dezső régi magyar alakja.

GORGIÁS – latin eredetű; jelentése: (ismeretlen).

KABOS – a Jakab név régi magyar Jakabos megfelelőjének rövidülése.

METÓD – görög-latin eredetű; jelentése: kutatás, nyomozás; csel, furfang.

DOMINIK – latin-szláv eredetű; jelentése: az Istenhez tartozó, az Istennek szentelt.

ABOD – az Aba képzős származéka.

GOTHÁRD – német eredetű; jelentése: Isten segítségével erős.

MIKES – a Mikhál (ma: Mihály) önállósult becézőjéből.

MAGNUSZ – latin eredetű; jelentése: nagy növésű, magas termetű.

SZALVÁTOR – latin eredetű; jelentése: megváltó, üdvözítő.

SZERGIUSZ – latin eredetű; jelentése: megőrző, gondozó, felügyelő, felvigyázó.

LEON – a Leó görög változatából.

LÚCIUSZ – latin eredetű; jelentése: virradatkor született.

PASZKÁL – görög-héber-latin eredetű; jelentése: húsvét.

MENDEL – az Emánuel, Immánuel önállósult német változatából.

JOAKIM – héber eredetű; jelentése: Jahve felkelt.

VITÉZ – magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

ADELMÁR – germán eredetű; jelentése: nemes nemzetségből való, híres.

AMADÉ – latin eredetű; jelentése: szeresd az Istent!

MIKEÁS – héber-latin eredetű; jelentése: kicsoda olyan, mint az Isten?

ROMULUSZ – latin eredetű; jelentése: mondabeli névalkotás.

GERÉB – szász-magyar eredetű; jelentése: községi bíró.

AURÉL – latin eredetű; jelentése: aranyos.

BENJÁMIN – héber eredetű; jelentése: a szerencse fia.

KÁN – magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

LORÁND – a Lóránt régies változata.

VOLFRAM – német eredetű; jelentése: farkas + holló.

BÁTOR – török-magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

DOMICIÁN – latin eredetű; jelentése: legyőző, meghódító.

KLEOFÁS – görög eredetű; jelentése: az apa dicsősége, hírneve.

TIMON – 1. – görög eredetű; jelentése: tisztelt, megbecsült; 2. – fríz eredetű; jelentése: nép + ember