Hiedelmek és babonák
-
Ha a férfiember vásárba készült és az úton asszonnyal találkozott, biztos lehetetett abban, hogy aznap nem lesz szerencséje.
-
A meddő menyecske kenyérdúcot egyen, az meghozza a gyermeket.
-
A küszöbre patkót szegeztek, hogy a szerencse ne hagyja el a házat.
-
Napmenet után, ha a kakas kukorékol, vagy a varjú károg, az idő megváltozik.
-
A lányok férfinadrágot tettek a párnájuk alá, s ekkor megálmodták, ki lesz a párjuk.
-
Ha az újév első napján sütött a nap, akkor a hiedelmek szerint egész évben szép időre lehetett számítani.
-
Mikor jégeső esik, a fejszét az udvar közepébe kell szúrni, hogy elálljon.
-
Kenyérsütéskor a pitvart sokszor kellett seperni, hogy jól felhasadjon a kenyér.
-
Ha valaki egy ruhadarabot fordítva vesz fel, az szerencsét jelent.
-
Az újév napján végzett cselekvések egész évben ismétlődni fognak. Ezért is igyekeztek az emberek ezekben a napokban kellemesen tölteni az időt.
-
Ha valaki négylevelű füvet lát, ha ott hagyja, szerencse éri, ha leszakassza, szerencsétlenséget jelent.
-
Régen azt mondták, ha valakinek viszket a púpja, akkor egy pap fog meghalni.
-
Ha Szilveszter éjjelén éjfélkor, amikor harangoznak, lámpákat gyújtasz és asztalt terítesz, és mint leány, magad vagy a szobában, annak a férfinak jelenik meg előtted az árnyéka, aki téged elvesz.
-
Ha tavasszal sok cserebogár van, sok barack lesz.
-
Holló károg, havat kér.
-
Ha a falon függő kép, óra vagy tükör elmozdul vagy leesik, meghal valaki a családból.
-
Temetés után rögtön ki kell meszelni a házat, akkor a halott szelleme nem jön vissza.
-
Szokás volt kora reggel friss vízben mosakodni, hogy egészségesek maradjanak. Aki reggel a kútról elsőnek mert vizet, „elvitte az aranyvizet”, és egész évben szerencsés volt.
-
A télbúcsúztató-tavaszváró ünnepségek, a rendszerinti féktelen mulatozás, eszem-iszom, bolondozás, dőzsölés és bujálkodás szokásának gyökerei az ókori Görögország és Róma világában keresendők. A Saturnus isten tiszteletére rendezett ún. Saturnália-ünnepekkel, valamint Dionüszosz- és Mithrász-kultusszal is összefüggésbe hozhatók. Az ókori Rómában a Saturnáliák hét napon át tartottak. Róma népe álarcos felvonulásokat, zenés táncmulatságokat rendezett, s ilyenkor felidézte a társadalmi különbségeket nem […]
-
A gyermeket mielőtt kiengedték volna az utcára, az anyja a ruhája belső felével mindig megtörölte a gyerek arcát, nehogy valaki megígézze.
-
Ha az asszony féltette az urát, megleste hova vizel az ura, utánna annak a közepébe leszúrt egy gombostűt. Ezután bátran ereszthette bárhová, mert nem volt ereje se kedve senkihez és semmihez. Ezt csak akkor lehetett feloldani, ha a férfi a felesége mellé feküdt, aki előtte beszúrta a tűt az ágyba.
-
Hétfőn nem jó a pénzt a háztól kiadni, mert azon a héten sok kiadás lesz.
-
Ha a verebek vagy a tyúkok a porban fürdenek, eső lesz.
-
Aki lencsét eszik, annak az év során soha nem ürül ki a pénztárcája.
-
Ha valaki András napján kenyeret pirít, s a bal csizmája kapcájába teszi s egész nap nem eszik semmit, ha éjjel a feje alá teszi, meglátja álmában, ki veszi el őt feleségül.
-
Nem jó sok diót enni mert megnő tőle az ember orra.
-
Aki varrás közben megszúrja az ujját, az nagyon fog tetszeni a legényeknek.
-
Hirtelen zápor lakodalom napján bő gyermekáldást igér.
-
A lakodalom napján ha meghalt valaki, nem hozott szerencsét a házasságra.
-
Ha teli edénnyel jönnek szembe az emberrel, szerencsés útja lesz.
-
Ha új fésüt veszünk, azzal előbb a kutyát vagy a macskát kell megfésülni, hogy el ne hulljon az ember haja.
-
Ha alkonyatkor a felhő alól visszasüt a nap, eső lesz.
-
Éjszaka kenyérrel álmodni vendéget jelent.
-
Karácsonykor nem szabadott a szemetet kivinni.
-
Ha újév éjjelén piros a hajnal, akkor szeles lesz az esztendő.
-
A bölcsőbe egy ollót és egy seprűt tettek, melléje pedig egy Bibliát, amíg a gyermeket meg nem keresztelték, hogy az ördögök ne lophassák el.
-
Ha az esküvő napján a menyasszony sír, jó fejős tehene lesz.
-
Ha újév első napján az első látogató asszony vagy lány, az bizony szerencsétlenséget jelent, viszont ha férfi csenget be elsőnek azon a napon, az éppen az ellenkezőjét jelentheti, mégpedig szerencsét.
-
Ha ó-esztendő estéjén hasáb fákat állítasz fel, úgy hogy megálljon, s mindenkinek nevet adsz, amelyik hasáb eldől, akinek a neve volt rajta, az abban az évben meghal.
-
Disznóhúst azért érdemes ennünk, mert a disznó előretúrja a szerencsét.