Nem mind tiszta buza, ami az ő földjén terem.
Rosz fü nagyra nő, a jó alig terjed.
Eredj, találj fügefalevelet, ha nem akarsz pirulni.
Sok sógora van a gazdagnak.
Ügyetlen barát többet árt az ellenségnél.
Ismeretes tolvajtól legjobban lehet őrizkedni.
Nem igaz barátság, mely könnyen elmulik.
Aki birja, az marja.
Ugy néz ki, mint a csapot hordó.
Gond idő előtt megvénheszti az embert.
Meddig takaród ér, addig nyujtózkodjál.
Mindnyájan atyafiak vagyunk Ádámrul.
Nem állandó az erőszakos szeretet.
Ne vesd meg barátod kis fogyatkozásért.
Többet árt királynak a hizelkedő, mint az ellenség.
Tromfot tromffal üt a magyar.
Sok a száj, kevés az őrlött.
Tüzbe jött, mint Marcsek a gombódátul.
Vak nevet kancsalt.
Nincs oly kérdés, hogy ne volna felelete.
Mire mást nógatsz, magad tedd meg előbb.
Nyeli mint éh tyuk a nyálat.
Nem aggasztja méhecskét a tél.
Ember élete ma virág, holnap hamu.
Nehéz guzszsal tormát ásni.
Vakulj magyar, busulj tót.
Az sem volt ám mátkatál.
Ha szombatot akarsz érni, láss hozzá a dologhoz.
Ki nem bünös, ne vegye magára.
Ne tégy arról itéletet, a mihez nem értesz.
Addig járt a maga esze után, hogy falnak ment tőle.
A magyar nyelve hegyén hordja szivét.
Szerencsés csillag alatt született.
Tudja hol fekszik a nyul.
Egy kedv szerint irott levél jobb egy táncznál.
Hol sokat igérnek, keveset nyujtanak.
Magyar jobbágy pörlőtárs.
Fábul csinált vas karika.
Kötve higy a komának. (Ne higy puszta szóra, hanem erős kötés alatt, még közelednek is.)
Kellemetes: egy órai tojás, egy napi kenyér, tiz esztendős hal, hat esztendős bor, tizenöt esztendős leány, harmincz esztendős jóakaró.
Ha tömjén nincs, liszttel is áldozunk.
Később kopik el a disznóorr, mint a szántó vas.
Rosznak sok a mentsége.
Papucsban kezdeni, mezitláb végezni.
Nem sokat ér a csupa hallom, mondom.
Rongyos dolmányban is van okos legény.
Mohón esél neki, mint disznó a makknak.
Senki sem boldog halál előtt.
Kovács kovácsra irigykedik.
Kettőt nem lehet az országból kiirtani: pört és adósságot.