Mosolygó ellenségnél nincs ártalmasabb.
Nehezen ér több kakukszót.
Pap is azt dorgálja mit szeme lát, füle hall.
Szenteltvizzel is lehet visszaélni.
Kis Kati is tudja.
Kit a tej megéget, a tarhót is fujja.
Isten is munkára fizet.
Nem azé a sült, a ki forgatja.
Uj cserépbe avult szag tartós szokott lenni.
Az ingét is odadja.
János pap országa. (Képzelt világ.)
Nehéz eke szarvával gazdaggá lenni.
Rosz fiu apja koporsójának utolsó szege.
Pipával sem cserélnék meg vele.
Fakó szekér, kender hám, mind a kettő rosz szerszám.
Mennyit fel, annyit le.
Porba buzát, sárba árpát. (T. i. vess. Gazdasági szabály.)
Nem titok, mit piaczon, malomban tudnak.
Amint rakod a tüzet, ugy forralod a vizet.
Szebb az elesett, mint a megszökött katona.
Minő a kérdés, olyan a felelet.
Ha birkozol, tanulj gáncsot vetni.
Ki igazán és vigyázva szeret, hallgatását is érti kedvesének.
Kárán tanul a bolond.
Ki mint vet, ugy arat.
Szegény ember szintugy gondol az ő kevesére, mint a gazdag az ő sokára.
Mi atyánkkal nem veszik be Komáromot.
Kivül a hája. (Czifrább, mint gazdagabb.)
Elég nyavalya a vénség.
Nem ijed meg a maga árnyékától.
Sok petrenczébül válik a jó boglya.
Mit árt a vaj a bélesnek?
Könnyen hivés, könnyen csal.
Szegénység is lehet dicsőséges.
Veszteg álló viznek, hallgató embernek nem kell hinni.
Messze Buda sánta embernek.
Kovácsot illet a kalapács.
Viszket a tenyere.
Inaszakadt ember tánczot akar járni.
Kézre szokik a szilaj is.
Többet hiszünk a szemnek, mint a fülnek.
Nehéz a csunyát szépen kimondani.
Lat pótolja ki a fontot.
Minő a fa, olyan a gyümölcse.
Mi a szivén, az a nyelvén.
Nyugtalan, mint a fing a fürdőben.
A farkas minél vénebb, annál maróbb.
Ő is járt Debreczentől Kisváradig.
Mit félre nem tettél, elő sem veheted.
Ember a lenben, de nem a kenderben.