Nincs oly kérdés, hogy ne volna felelete.
Milyen a munka, olyan a jutalom.
Fehér mint a liliom.
Gyermekből, pohárból sok való.
Sok „nincs” őrzi a vagyont.
Ki mással jól teszen, az magának keres.
Tudja, mint az öt ujját.
Latornak arany láncz, jámbornak nehéz táncz.
Ha a hajcsár változik is, ott marad a nyereg a szamáron.
Szája veri meg az asszonyt.
Nincs a szegénynek féltő marhája.
Kereken fordul az ember szerencséje.
Mérges mint a kurta kigyó.
Viszket a tenyere.
Bizd el magad, ha szégyent akarsz vallani.
Nincs jobb az özvegy életnél.
Nem ugy van már, mint volt régen.
Elmult dolognak felejtés a vége.
Eb kutyával hamar összebarátkozik.
Összehuzta markát a köszvény.
Azt se tudja hol a feje.
A szöszt is pösznek mondja.
Nagy dolog, hogy farkasfi támadjon anyjára.
Ha biróvá lettél, ne hagyj arany irt kenni kezedre.
Eb a bibor közt is konczot keres.
Könnyü a lágy követ faragni.
Addig lépj a vizbe, mig kövét látod.
Törlészkedik mint a macska.
Nyulat izgat futásra.
Hánykódik mint ürge a pórázon.
Maga gazos, mást rostál.
Kötve higy a komának. (Ne higy puszta szóra, hanem erős kötés alatt, még közelednek is.)
Adjad uram, de hamar.
Akkor lop a macska, mikor nincs mit enni.
Nem bánt köszvény szegény embert.
Ha ma egy órát hiába elmulasztottál, holnap egész nap föl nem találod.
Jól kezdett éneklés kántornak nem nehéz.
Válogatós medvének vaczkor is jól esik.
Nem vét kevesebbet, aki sokakkal vét.
Az én szekerczémnek is van foka.
Kutya gazda, eb szolga.
Jobb a tisztességes háboru, mint a szines barátság.
Szabadság jobb gazdagságnál.
Vén leány ha férjhez mén, egybe öreg asszony.
Cserfaerdőben almát keres.
Szerelem, uraság nem szenvednek társat.
Csutora nélkül is elkél a jó bor.
Szép dolog az a „jöszte”, de nem tudod, mire.
Egyszer hop, másszor kop.
Nyelni a száraz kortyot.